Kate Eberle regényéhez kicsit kétkedve közelítettem, mert a címe és a fülszövege felkeltette az érdeklődésemet, a borító viszont elbizonytalanított, hogy mégis mennyire lesz ez rózsaszín. Ugyanakkor nagyon vonzott, hogy lesz benne romantika, mágia, kaland és gyilkosság s talán még a negyedik falat is itt-ott betörik, úgy döntöttem kap egy esélyt. S igazán jól tettem, mert kiválóan szórakoztam.
Roxie Mitchell szereti a romantikus regényeket, mert mindig tudja mire számíthat, hogy a problémák megoldódnak és mindenki boldogan él az utolsó lapig. Persze a való életben igazából nem kívánja a romantikát, nincs hozzá nagy kedve, s főleg nem rajong a hosszú távú kapcsolatokért. Mennyire ideális is lenne, ha egy románc főhőse lehetne, s a 352. oldalig lezavarná az egész szerelmes dolgot, aztán mehet tovább a dolgára. S amikor kívánsága, hogy kedvenc romantikus írója legújabb könyvébe szerepeljen megvalósul, először el se hiszi a szerencséjét: végre megtapasztalhatja a saját bőrén milyen egy Anna Matthews regény főhősének lenni. Csakhogy az írónő éppen műfajt vált és a legújabb regényét thrillernek szánja. S Roxie-nak fogalma sincs a zsánerről és a sablonokról, s hamarosan saját bőrén kell megtapasztalni milyen az, ha célponttá válik. Úgyhogy kisvárosi románc helyett egy bűnügy kellős közepébe csöppen, ahol mindenki gyanús, főleg mert azt se lehet róluk tudni hogy valós személyek, vagy csak Anna Matthews képzeletének szüleményei. S talán míg Roxie-nak a főhősnek van esélye túlélni a kalandokat, a hozzá csapódó segédeknek nem biztos, hogy ilyen sorsot szán az írónő. Ami azért is kellemetlen, mert bizony az eleinte túszként szereplő Grant, aki nemcsak irodalomtanár, de járatos is a thriller műfajában (mármint az elméletében), kezd egyre fontosabb szerepet betölteni Roxie mellett…
Kételkedtem én rendesen abban, hogyan fog ez a történet működni, de a szerző nagyon bravúrosan oldotta meg valóság és a könyvek világának összemosását. Egyrészt nem cifrázta túl a magyarázatot, másrészt meg roppant szórakoztató volt, ahogy Roxie folyamatosan kommentálta a feltűnő kliséket, nem csak a romantikus regényekből ismert sablonokat, hanem aztán már a thrillerre jellemzőket is, amikkel meg Grant volt tisztában. A negyedik falat meg ott döntögették, ahol megjegyezték, hogy Anna Matthews mennyire pongyola író, hogy mik az erősségei és a gyengeségei, hogy melyek azok az elemek, amiket jól alkalmaz és mi az amit nagyon elnagyol. Kate Eberle kiváló érzékkel adagolta a humort és nem fogta vissza magát, kifigurázott mindent és mindenkit, ugyanakkor ezt úgy tette, hogy abszolút éreztem, szereti ezeket a típusú történeteket, íróikat és olvasóikat egyaránt.
A regény másik erőssége pedig az elbeszélőnk: Roxie, akinek kiváló humorérzéke van, szarkazmusa végtelen és tele van ellentmondásokkal. Egyrészt ugye ott van az, hogy imádja a romantikus regényeket, de a való életben inkább menekül előle. Másrészt meg valójában igazán kalandvágyó, szeret utazgatni, mindent kipróbálni csak éppen itt is az állandóságot kerüli: inkább időszakos munkákból él meg és nem fogad el egy rá szabott fix állást. Hajlamos a hirtelen döntésekre és a meggondolatlan tettekre, így jól kiegészíti őt a szorongó és óvatos Grant. Aki meg azért lesz tökéletes partner, mert egyáltalán nem ítéli el a lányt bármilyen őrületbe is keveri őt bele, hanem hagyja kibontakozni. Roxie-nak igazából ez időszak alatt lesz alkalma felnőni, hiszen a regény elején a való életben a nagy függetlensége és kötetlensége mellett valójában magára maradt. A kalandok során azonban társakra akad és nem azért, mert szüksége lenne, hogy bárki kimenekítse őt a nehéz helyzetekből, kösz, azt megoldja ő maga, hanem mert különben nagyon magányos lenne.
A regény filmszerűre sikerült, a sok kaland, a sorozatgyilkosok, a mellékszereplők nagyon korrekt és emlékezetes módokon lettek megörökítve. El is tudnék képzelni egy kalandfilmet belőle: pörgő dialógusok, izgalmas történetvezetés, kedvelhető szereplők és kész is a másfél órás vigyorgós szórakozás. Tényleg Roxie és Grant dinamikája a Katharine Hepburn-Cary Grant páros screwball komédiáira emlékeztetett, főleg a Párducbébire 😊
Ajánlom a könyvet azoknak, akik szeretik a romantikus kalandregényeket és úgy érzik kevés van belőlük a piacon.
Blogturné
Kate Eberle regényében elmosódik a határ a valóság és a fantázia között, ugyanis amikor Roxie azt kívánja, hogy bár átélhetné kedvenc írója új regényét, lehetősége nyílik rá. Ám azzal nem számolt, hogy az író a szokásos románc helyett thrillerre váltott. Hamar rádöbben, hogy csak akkor élheti túl kedvenc írójának a zsánerváltását, ha elrabol egy szorongó, ám krimirajongó professzort. Elég őrülten hangzik? Naná!
Tartsatok bloggereinkkel a Ha a könyvek ölni tudnának blogturnéján!
Fülszöveg
Roxie Mitchell falja a romantikus regényeket, és szereti, ha minden úgy van, ahogy annak lennie kell: szerelem első látásra, amíg a halál el nem választ. Amikor lehetősége nyílik rá, gondolkodás nélkül a kedvenc romantikusregény-írójának legújabb történetébe kívánja magát. És láss csodát! Egyből egy randin találja magát egy jóképű idegennel, aki minden tekintetben tökéletesnek tűnik.
Egy aprócska bökkenőt leszámítva: a jóképű idegen szó szerint Roxie szívére pályázik. Egy vadászkéssel. Ugyanis a rajongók legnagyobb meglepetésére az írónő műfajt váltott, és ezúttal egy vérfagyasztó thrilleren dolgozik.
A számára ismeretlen zsánerben Roxie-nak sürgősen segítségre van szüksége. Így amikor Grant, a szorongó irodalomprofesszor és lelkes krimirajongó az útjába kerül, úgy dönt, hogy egy felnőtt férfi elrablása csekély ár a túlélésért. Roxie és Grant egy őrült, mágikus kalandba kerül, ahol a fikció és a valóság, valamint a szórakoztató műfajok határai egyaránt elmosódnak.
Kiadó: General Press kiadó
Terjedelem: 352 oldal
ISBN: 9786151041260
Megrendelés
Állomáslista
[Blogturné Klub]
09/14 – Hagyjatok! Olvasok!
09/17 – Olvasónapló
09/20 – Csak olvass!
