R.M. Romero: Karolina és a krakkói babakészítő

A Karolina és a krakkói babakészítő című könyvre még a borítója miatt figyeltem meg, ugyanis olyan típusú volt, amilyen nekem tetszik. Sokáig nem is tudtam róla mást, csak azt, hogy csodás és biztos nem fog magyarul megjelenni. Megörültem, amikor kiderült, hogy tévedtem, aztán annak is, mikor megtudtam, hogy egy második világháborúban játszódó ifjúsági regényről van szó, amelyeket nagyon kedvelek, még akkor is, ha ez inkább a fitalabbaknak szól, mint a Fedőnve: Verity.

Karolina Babaországban élt, ruhákat varrt a többi babának és jól érezte magát, ám egy gonosz boszorkány a szomszédos országból létrehozott egy patkányhadsereget, amely lerohanta és elfoglalta a hazáját. A baba menekülni kényszerült, s aztán hirtelen Krakkóban találja magát egy babakészítő műhelyében, aki ugyan már régóta egyedül, magányosan él, de az életre kelő babával nagyon jó barátságba kerül. Hanem a világ körülöttük nagyon változik, hiszen 1939-ben járunk, nyár végén, s hamarosan mozgásba lendül Németország, bevonulnak Lengyelországba és megkezdődik a zsidók üldözése. Márpedig a krakkói babakészítőnek és Karolinának vannak zsidó barátaik, akikért meghasad a szívük, de a férfi úgy gondolja, nem nagyon tud rajtuk segíteni. A baba azonban bízik abban, hogy a varázserő, amely őt is idehozta s talán egyszer visszaviszi a Babák országába, képes arra, hogy tegyen valami jót is a kegyetlenségeket ellensúlyozva. Csakhogy a német hadseregben is van egy a Babakészítőhöz hasonló képességekkel rendelkező mágus, akinek más dolgok a fontosabbak, mint Karolinának…

A Holocaustról írni gyerekeknek nem éppen könnyű feladat, de R.M. Romero nagyon jól vette az akadályt. A regénye legalább annyira varázslatos, mint amennyire szívbe marokoló és nagyon egyszerű, érhető üzenetet közvetít: még a legsötétebb időszakban is lehet éltetni a reményt és nem feladni a küzdelmet, s jót tenni, akárcsak egy kicsit is és nem szabad, hogy ilyen még egyszer megtörténjen. Nagyon jól van eltalálva, ahogy a fantasztikum elemei összefonódnak a történelemből ismert eseményekkel. Természetesen mivel a célközönség fiatal, eléggé egyértelmű, hogy ami Babaországban történik, ahogy ott viselkednek a patkányok, az ismétlődik meg Karolina szeme láttára Krakkóban is. A németek jönnek és megfélemlítik, elnyomják és próbálják megsemmisíteni a zsidókat. A baba szemén keresztül láthatjuk mi történik ezekben az években Krakkóban, hiszen pont megismerkednek és összebarátkoznak egy zsidó özveggyel és a lányával még mielőtt minden rosszra fordulna. Rajtuk próbál meg segíteni a Babakészítő és Karolina, amikor már úgy tűnik, csak szörnyűség történhet velük. Mivel fiataloknak szól a regény, tényleg nincs benne sok durvaság és mégis felnőtt fejjel, a történelmi tudással ami van, folyamatosan szorongtam a regény olvasása közben és a legrosszabbra készültem. Persze mint minden Holocaustról szóló regény, mágia ide vagy oda, itt is vannak szívszorító események és könnyfakasztó megoldások, s pont ez adja a történet feszültségét ez a motorja a regénynek és vett rá arra, hogy mohón faljam a sorokat és megtudjam, vajon sikerül-e valahogy jót tennie Karolináéknak és sikerül e a fabábúnak visszajutnia a Babák világába, s elkergetni a patkányokat…

Egyszerűen minden jól van eltalálva a regényben: szerettem a szereplőket, Karolinát, a babát akiben több humanitás szorult, mint sok emberbe, a Babakészítőt, aki magányos volt, magának való de mégis összeszedte magát és elég bátor volt ahhoz, hogy nehéz utat válassza, s megmentse azokat, akiket szeretett. A regény nyelvezete egyszerű, hogy az életkornak megfeleljen, tele van mágikus elemekkel, történetekkel és még a lengyel folklorból is megismerhetünk részeket, de nem lebutított, hanem még így is költői tudott lenni, ahol szükséges volt.

A Karolina a és a krakkói Babakészítő keserédes regény, kicsit olyan mint a Könyvtolvaj: úgy mesél, hömpölyög hogy észre se vesszük, olvasása közben összezúzzák a szívünket.

Blogturné

A Maxim Kiadó elhozta nekünk idén decemberben R. M. Romero nem mindennapi könyvét. A Karolina és a krakkói Babakészítő a második világháború idején játszódik, a krakkói zsidók kitelepítését veszi témájául. Azonban nem egy megszokott módon, egy baba szemszögén keresztül meséli el a történetet, aki maga is egy háború miatt menekült el a Babák Földjéről. Ha szeretnétek ti is megélni egy különleges barátság szívfacsaró történetét a történelem egyik legszörnyűbb időszakában, akkor tartsatok a turné négy bloggerével, és játsszatok a könyvért.

Fülszöveg

Karolina a Babák Földjén élt, ahol a babák és a patkányok háborúban álltak. A helyzet egyre reménytelenebbé vált, és Karolina azt remélte, hogy az emberek földjén talál majd megoldást.
És egy napon egy furcsa jó szél elviszi Babaországból… Krakkóban, a németek által megszállt Lengyelországban találja magát, a Babakészítő társaságában, 1939-ben.
A játékgyáros fájdalmas múltú, rendkívüli, varázserejű férfi. Már régóta egyedül él, ám Karolina bátor és szeretetteljes társaságában néha újra képes mosolyogni. Közben telnek a napok, és a Babakészítő mindenhova magával viszi Karolinát. De amikor elkezdődik a zsidók begyűjtése, a férfi és Karolina nem maradhatnak tétlenek.
De mit tehet egy varázserővel bíró játékgyáros és egy baba? Visszajut még valaha Karolina a Babák Földjére?
Kiadó: Maxim Kiadó
Megjelenés: 2018. december 7.
Eredeti megjelenés: 2017
Oldalszám: 318
Fordító: Bozai Ágota
ISBN: 9789632618685
Megrendelés

Nyereményjáték

A mostani nyereményjáték során egy kicsit jobban megismerkedünk Krakkóval. Minden állomáson megtaláljátok a város egyik híres helyszínét, a feladat pedig természetesen az lesz, hogy a kép és leírás alapján kitaláljátok, hogy melyik látnivalóról van szó. A helyszínek/épületek nevét a szokásos módon a rafflecopter dobozba várjuk!

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Feladványom

Krakkói városrész, amely a vártól, a Waweltől délkeletre fekszik. A második világháborúig zsidók lakták. A települést Nagy Kázmér lengyel király alapította 1335-ben egy visztulai szigeten, az ő nevét viseli ma is a kerület.