{"id":742,"date":"2011-04-02T15:02:54","date_gmt":"2011-04-02T14:02:54","guid":{"rendered":"http:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/2011\/04\/02\/tim_powers_anubisz_kapui\/"},"modified":"2016-01-16T14:20:06","modified_gmt":"2016-01-16T13:20:06","slug":"tim_powers_anubisz_kapui","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/2011\/04\/02\/tim_powers_anubisz_kapui\/","title":{"rendered":"Tim Powers: Anubisz kapui"},"content":{"rendered":"<p><img decoding=\"async\" class=\"blossom-image-align-left alignleft\" title=\"Tim Powers: Anubisz kapui\" src=\"\/files\/konyv2011\/anubiszkapui1.jpg\" alt=\"Tim Powers: Anubisz kapui\" \/>Tim Powers nev\u00e9vel a leg\u00fajabb szerelmem, a <a href=\"\/tags\/steampunk\/\" target=\"_blank\">steampunk<\/a> k\u00f6r\u00fcli tapogat\u00f3z\u00e1s sor\u00e1n tal\u00e1lkoztam komolyabban. B\u00e1r annak idej\u00e9n szemezgettem az Anubisz kapuival, de v\u00e9g\u00fcl valahogy kimaradt a fantasys korszakomb\u00f3l. De most k\u00f6lcs\u00f6n kaptam \u00e9s elolvastam, mert k\u00edv\u00e1ncsi voltam r\u00e1.<\/p>\n<p>Brendan Doyle amerikai professzor \u00e9s \u00e9letrajz\u00edr\u00f3 kutat\u00e1si ter\u00fclete a XIX. sz\u00e1zad els\u0151 r\u00e9sz\u00e9nek k\u00f6lt\u00e9szete, Coleridge \u00e9s kort\u00e1rsa, William Ashbless, meglep\u0151dik amikor egy excentrikus milli\u00e1rdos Londonba h\u00edvatja \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s aj\u00e1nlattal \u00e1ll el\u0151. Doyle szem\u00e9lyesen is meghallgathatja Colerdige egyik el\u0151ad\u00e1s\u00e1t 1810-ben, csak el\u0151tte mint szak\u00e9rt\u0151nek, fel kell vil\u00e1gos\u00edtania a t\u00f6bbi id\u0151utaz\u00f3 vend\u00e9get a k\u00f6lt\u0151 \u00e9let\u00e9r\u0151l. A professzor persze kapva kap az alkalmon \u00e9s egy id\u0151kapun \u00e1t bizony 1810 Londonj\u00e1ba ker\u00fclnek. Csakhogy a r\u00f6vid kir\u00e1ndul\u00e1s nem eg\u00e9szen \u00fagy s\u00fcl el, ahogy tervezt\u00e9k.\u00a0 Doyle-t ugyanis elrabolj\u00e1k \u00e9s ott ragad a m\u00faltban. Ugyanis az id\u0151kapukat egy \u0151r\u00fclt egyiptomi m\u00e1gus tan\u00edtv\u00e1nyai nyitott\u00e1k, akiknek az a feladata, hogy vissza\u00e1ll\u00edts\u00e1k a r\u00e9gi Egyiptom hatalm\u00e1t. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k megid\u00e9zni a r\u00e9gi isteneket, belezavarnak az id\u0151 folyam\u00e1ba, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s sz\u00f6vets\u00e9geseik vannak, s m\u00e9g egy v\u00e9rfarkast is r\u00e1szabad\u00edtanak Londonra. Doyle pont az esem\u00e9nyek k\u00f6zep\u00e9be ker\u00fcl. Pr\u00f3b\u00e1l talpon maradni, megsz\u00f6kik a m\u00e1gus \u00e9s cig\u00e1nykarav\u00e1nja el\u0151l, de egyed\u00fcl, ismerets\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl nem \u00e9ppen k\u00f6nny\u0171 \u00e9letben maradni ebben a k\u00f6rnyezetbe. Mik\u00f6zben Doyle pr\u00f3b\u00e1l visszajutni 1983-ba, koldusband\u00e1k bizarr figur\u00e1k kergetik, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s ismerets\u00e9gekre tesz szert \u00e9s m\u00e9g Lord Byronnal is tal\u00e1lkozik. Vagy m\u00e9gsem?<\/p>\n<p>K\u00fcl\u00f6nleges fantasy ez a reg\u00e9ny, van benne rendesen minden: alternat\u00edv t\u00f6rt\u00e9nelem, id\u0151utaz\u00e1s, fi\u00fanak \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt l\u00e1ny, \u0151si egyiptomi m\u00e1gusok s m\u00e9g egy kis v\u00e9rfarkas legenda is. Powers eg\u00e9sz j\u00f3 k\u00e9pet fest az 1800-as \u00e9vek elej\u00e9nek London\u00e1r\u00f3l. Eddig mindig azt gondoltam, hogy a nyomortany\u00e1k, koldusok \u00e9s bizarr dolgok csak az 1870-es \u00e9vekben jellemezt\u00e9k az angol f\u0151v\u00e1rost, de \u00fagy t\u0171nik, hogy m\u00e1r 1810-ben se volt fen\u00e9kig tejfel azoknak az \u00e9lete, akiknek nem volt mit tejbe apr\u00edtaniuk. Nagyon \u00e9letszag\u00faan van le\u00edrva a koldusok vil\u00e1ga, meg hogy anno a h\u00e9tk\u00f6znapi emberek m\u00e9g el\u00e9g babon\u00e1sok voltak ahhoz, hogy a farkasemberek l\u00e9tez\u00e9s\u00e9ben ne k\u00e9telkedjenek. Azt\u00e1n meg ugye az egyiptomi mitol\u00f3gia, s\u0151t a 19. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9veinek kair\u00f3i felfordul\u00e1sai is le vannak itt \u00edrva. M\u00e1r ebb\u0151l is l\u00e1tszik, hogy j\u00f3l teli van zs\u00fafolva a reg\u00e9ny esem\u00e9nyekkel, cselekm\u00e9nnyel, szerepl\u0151kkel. Ami n\u00e9hol kicsit zavaros is volt. Annyira nem is voltam elragadtatva\u00a0 att\u00f3l a st\u00edlust\u00f3l, hogy az \u00fajabb esem\u00e9nysor mindig \u00fagy kezd\u0151d\u00f6tt, hogy sokszor az olvas\u00f3nak oldalakon \u00e1t fogalma se volt, most kir\u0151l meg melyik cselekm\u00e9nysz\u00e1lr\u00f3l van sz\u00f3, s ez tov\u00e1bb zavaros\u00edtotta a teljes k\u00e9pet.<\/p>\n<p>Sz\u00f3val igaz\u00e1b\u00f3l j\u00f3 kis k\u00f6nyv ez, fantasy a jav\u00e1b\u00f3l csak \u00e9ppen a zavaross\u00e1g \u00e9s a t\u00fal nagyot markol\u00e1s volt n\u00e9hol kicsit f\u00e1raszt\u00f3.<\/p>\n<p>Tim Powers am\u00fagy nagyon r\u00e9gi motoros fantasy-sci-fi berkekben, a k\u00f6tet v\u00e9g\u00e9n l\u00e9v\u0151 \u00e9letrajz\u00e1b\u00f3l kider\u00fcl, hogy Philip K. Dick is bar\u00e1ti k\u00f6r\u00e9hez tartozott p\u00e9ld\u00e1ul, de vele ellent\u00e9tben \u0151 m\u00e9g mindig akt\u00edv \u00e9s \u00edr. Jellemz\u0151en magyarul csak ez a reg\u00e9nye jelent m\u00e9g meg.<\/p>\n<p style=\"padding-left: 30px;\"><em>Eredeti c\u00edm: The Anubis Gates<br \/>\nFord\u00edt\u00f3: Juh\u00e1sz Viktor<br \/>\nKiad\u00f3: Valhalla P\u00e1holy<br \/>\nMegjelen\u00e9s: 2001-2003 (1983)<br \/>\nTerjedelem: 2 v. (560 p.)<br \/>\nISBN: 9639238457<br \/>\nHonnan: K\u00f6lcs\u00f6n<\/em><\/p>\n<p><em><img decoding=\"async\" src=\"\/files\/rating-7.gif\" alt=\"\" \/><br \/>\n<\/em><\/p>\n<div class=\"ubb-final-rating\"><img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/files\/\/2015\/11\/rating-7.gif\" alt=\"3.5 Stars\"><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Tim Powers nev\u00e9vel a leg\u00fajabb szerelmem, a steampunk k\u00f6r\u00fcli tapogat\u00f3z\u00e1s sor\u00e1n tal\u00e1lkoztam komolyabban. B\u00e1r annak idej\u00e9n szemezgettem az Anubisz kapuival, de v\u00e9g\u00fcl valahogy kimaradt a fantasys korszakomb\u00f3l. De most k\u00f6lcs\u00f6n kaptam \u00e9s elolvastam, mert k\u00edv\u00e1ncsi voltam r\u00e1. Brendan Doyle amerikai professzor \u00e9s \u00e9letrajz\u00edr\u00f3 kutat\u00e1si ter\u00fclete a XIX. sz\u00e1zad els\u0151 r\u00e9sz\u00e9nek k\u00f6lt\u00e9szete, Coleridge \u00e9s kort\u00e1rsa, William [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"default","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"default","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"categories":[222,3,38,39,267,4,121,6,57],"tags":[108],"book-author":[693,524],"book-series":[],"book-publisher":[694],"book-genre":[],"book-source":[],"book-format":[],"class_list":["post-742","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-222","category-bestseller","category-fantasy","category-ferfi_iro","category-konyvajanlo","category-magyarul","category-121","category-regeny","category-sci-fi","tag-steampunk","book-author-tim-powers","book-author-viktor-juhasz","book-publisher-walhalla-paholy"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/742","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=742"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/742\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":33450992,"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/742\/revisions\/33450992"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=742"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=742"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=742"},{"taxonomy":"book-author","embeddable":true,"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/book-author?post=742"},{"taxonomy":"book-series","embeddable":true,"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/book-series?post=742"},{"taxonomy":"book-publisher","embeddable":true,"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/book-publisher?post=742"},{"taxonomy":"book-genre","embeddable":true,"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/book-genre?post=742"},{"taxonomy":"book-source","embeddable":true,"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/book-source?post=742"},{"taxonomy":"book-format","embeddable":true,"href":"https:\/\/olvasonaplo.net\/olvasonaplo\/wp-json\/wp\/v2\/book-format?post=742"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}