Még 2023 elején voltam vendége a Csütörtöki könyvklub podcastnak, az akkori adásban olyan könyvekről beszélgettünk, amelyek a könyvészetről, könyvtárakról stb. szólnak. A műsorvezető, Nina épp akkoriban kezdte el olvasni Irene Vallejo könyvét, a Papiruszt, ami az én kívánságlistámon is szerepelt. Akkoriban feltételeztem, hogy amolyan ismeretterjesztő kézikönyv ez, mint amilyeneket könyvtár szakon szoktak feladni kötelező olvasmánynak. A Magnólia Kiadó által megjelentetett kötet olyan nagy siker lett, hogy már a második kiadása az, ami végül eljutott hozzám is és megismerkedhettem vele, s kiderült hol tévedtem az előzetes elképzeléseimben.
Ugyanis Vallejo kötete nem egy száraz ismeretterjesztő könyv, hanem szinte személyes utazás is az ókori világ könyvkultúrájában. A szerző vagy két évtizeden keresztül végzett alapos kutatómunkát (ami szépen megjelenik a kötet végén a közel 20 oldalnyi jegyzetben és bibliográfiában, úgyhogy ha valaki szeretne utána menni honnan is jöttek ezek az infók, annak kiváló kiindulópont mindez) és több mint 500 oldalon 135 fejezetben mesél elsősorban a görög és római korszak könyv és olvasáskultúrájáról. Hiába ez a nagyívűség egyáltalán nem akadémikus közönségnek szól a kötet a stílusa és a felépítése miatt, ugyanis nagyon közvetlen és tele van személyes anekdotákkal, történetekkel valamint rengeteg popkulturális utalással. Úgyhogy igazából a Papirusz pont az a fajta olvasmány amit jó magam is kedvelek: közvetlen és igencsak személyes indíttatású.
Az olvasás kultúrájának kialakulása egyenesen kínálja magát, hogy Valejjo az olvasmányélményeiről is olvasóvá válásáról és módszeréről meséljen. Az anekdoták nem csak az ókori világ olvasási szokásairól, irodalmáról és kultúrájáról szólnak, hanem a saját múltjából is bőven hoz lazán vagy éppen szorosan kapcsolódó történeteket. Igazából az időben is ide-oda ugrál nem teljesen kronologikusan követi az írott szó történetét, hanem ha jön egy fontosabb motívum (például Athén politikai helyzete és a nők megítélése a városállamban) akkor körbejárja azt és mesél arról, hogy hol másutt lehetett jobb helyzete azoknak akik nem feltétlenül férfinak születtek. Nagyon szórakoztatóan csomagolja be a tényeket tehát és adja át a tudását, de a könnyed sztorizgatás mellett komolyabban foglalkozik azzal, hogy mennyire különleges adottság az, hogy tudunk olvasni, írni és milyen csodálatos dolgokat tudunk a szavakkal művelni. Az önéletrajzi elemek a párhuzam mellett egyben arról is szólnak, hogy Vallejo maga is vallja a modern olvasó ember rengeteg szorongását, hogy mégis mi dolga van még az írott szónak a világban és hova vezethet a mostani helyzet. A múltból merít példákkal illusztrálja, hogy vannak ismétlődések, hogy az emberiség történetében mindig mennyire fontos volt az írás, a könyvek szerepe s mindig van fény az alagút végén is. Folyamatosan jelzéseket kapunk arról, hogy már mennyi mindent túlélt a könyv, ez a csodálatos találmány.
Természetesen nem csak az írott szóról esik szó a könyvben, hanem azokról is akik írják, olvassák, gyűjtik és rendszerezik. Azaz még szívemnek kedves témáról a könyvtárosság is többször feljön. Sőt Irene Vallejo egyik popkulturális utalásában szintén kitér a könyvtároskisasszonyokat érintő negatív sztereotípiákra és ő is pont Az élet csodaszép filmet és az ottani Mary alternatív sorsát hozza fel, amin jómagam is fel voltam háborodva igen, egy másik podcastban, a Vakfoltban 😊
A Papirusz igazi nagyszabású vállalkozás, a szerzője nagyon otthonosan mozog választott témájában és magával ragadó elbeszélő, mondataival és történeteivel folyamatosan trenírozza az olvasót: nem csak átadja az információkat, száraz adatokat, de konzekvensen elhelyezi a további gondolkodásra, vitatkozásra is buzdító tétel mondatokat is. Szóval nem feltétlenül egy bemagolandó szakirodalom ez, jóval inkább egy szórakoztató, elgondolkodtató útmutató a témához.
Blogturné
Könyv a könyvekről? A spanyol szerző, Irene Vallejo olyan módon fejezte ki rajongását a könyvek felé, amelyért örökké hálásak leszünk. Papirusz című írásában arra vonatkozó kutatásait öntötte szavakba, hogyan alakultak ki a könyvek, illetve milyen folyamatok vezettek ahhoz, hogy elnyerjék mai formájukat. Az elsősorban ókori görög és római korra fókuszáló kutatást magyarul a Magnólia Kiadó gondozásában olvashatjuk. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk róla!
Fülszöveg
Irene Vallejo többszörösen díjnyertes műve barangolásra hív a szavakat téren és időn átmentő lenyűgöző találmány, a könyv világába. Bemutatja, hogyan készített könyvet az ember füstből, kőből, agyagból, nádból, selyemből, bőrből és fából, míg végül eljutott e-könyvolvasójáig.
A Papirusz – A könyvek története az ókori világban elvezet Nagy Sándor csatáinak helyszíneire, bebocsátást enged Kleopátra palotáiba és a fortyogó Vezúv lábánál fekvő Papiruszok villájába, megmutatja az első ismert könyvkereskedéseket és kéziratmásoló műhelyeket, de bejárja Oxford földalatti könyvlabirintusát és a leégett szarajevói könyvtárat is. Aktuális témákhoz nyúlva köti össze a klasszikusokat rohanó világunkkal: Arisztophanész a perbe fogott humoristák elődje, Szapphó a kortárs női íróké, Titus Liviusnak voltak elsőként rajongói, Seneca pedig a post-truth úttörője.
E mesés kalandnak azonban mindenek felett a könyveket évezredeken át óvó ezrek a főszereplői: tűzhely mellett mesélő asszonyok, tanárnők, bölcsek, könyvtárosok, írnokok, szerzetesnők, rabszolgák, fordítók és nyomdászok. Azok, akik hegyvidéki házukban vagy tengerparti otthonukban olvasnak; azok, akik energiától felrobbanó metropoliszokban adják át magukat a könyvek varázsának, és azok, akik békés külvárosokban merülnek bele olvasmányaikba. Egyszerű emberek, akiknek van, hogy fel sem jegyzi a nevét a történelem.
A spanyol Irene Vallejo műve az elmúlt évek egyik legnagyobb európai tényirodalmi sikerkönyve. Már a megjelenése évében, 2019-ben két díjat kapott hazájában, 2020-ban pedig elnyerte a legjobb spanyol nyelvű esszének járó nemzeti díjat, valamint a spanyol könyvesboltok legjobb ismeretterjesztő könyvnek adományozott éves kitüntetését. Mostanra több mint harminc országban jelent meg világszerte.
Kiadó: Magnólia
Év: 2022
Oldalszám: 544
Fordította: Boda Benjamin Gábor
Megrendelés
Nyereményjáték
Játékunkban a könyv témájához kapcsolódóan tettünk fel kérdéseket. A helyes válaszokat a Rafflecopter doboz megfelelő helyén várjuk.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Feladványom
Hogy nevezték az alexandriai könyvtárat?
Állomáslista
01.24. Readinspo
01.26. Könyv és más
01.30. Olvasónapló
01.31. Szembetűnő
