Tavaly nagyon későn álltam elő azzal, hogy az Oscar díjra jelölt könyvek közül melyeknek vannak magyarul is olvasható kapcsolatai, na de idénre összeszedtem magam, úgyhogy máris hozom a szokásos ismertetőmet a témában.
Kezdjük azzal, hogy most a legjobb film kategória 10 versenyzője közül a fele könyvadaptáció, sőt magyarul is olvashatók.
A legtöbb jelölést A kutya karmai között kapta, 12-t és a regény a filmbemutatóval kb. egy időben jelent meg itthon is (a Netflix matricával, hogy mindenki tudja összekötni), méghozzá egész meglepő, de a Könyvmolyképző Kiadó adta ki, pedig nem is annyira az ő profiljukba vágónak tűnik. Amúgy Thomas Savage eredeti regénye 1967-ben íródott, de a filmadaptációig csak szűk körben volt ismert, szóval most igazán reneszánszát éri a könyv és a szerző is. A nagy kategóriákban mind megtaláljuk a filmet: rendező, színészek (főszereplő, két férfi és egy női mellékszereplő), filmzene, adaptált forgatókönyv, vágás, operatőr, hang, látványterv.
Amit nem igazán kell bemutatni, az a Dűne, a spekulatív fikció egyik nagy klasszikusa. Frank Herbert regénye 1965-ötben jelent meg először és 1987 óta olvasható magyarul is. Rengeteg kiadása létezik magyarul is, 2019 óta az eredeti Békés András fordítással, de felfrissített szerkesztésben adja ki a Gabo. A film hatására tavaly óta ismét kapható mindenfelé, a jól felismerhetőség és árukapcsolás miatt természetesen filmes borítóval. Sőt már a képregényváltozatot is elkezdték itthon megjelentetni. A legjobb film mellett még jelölték: filmzene, adaptált forgatókönyv, vágás, operatőr, hang, vizuális effektek, smink, jelmez, látványterv.
A West Side Story-t hét díjra is jelölték s mivel színdarabból készült már az első filmre vitele is, valójában adaptáció. A Snitt.hu-n a sztori eredetének a Rómeó és Júliát jelöli, ami végülis igaz, bár konkrétan ezt a történetet színdarabnak Arthur Laurens és Jerome Robbins írták meg. Az első filmből aztán készült regényváltozat is, amelyet tavaly ősszel magyarul is kiadott a Helikon . Jelölték még a rendezésért, női mellékszereplő, operatőr, hang, jelmez, látványterv.
A Rémálmok sikátorának alapját William Lindsay Gresham 1946-os regénye adja, amiből már 1947-ben is készült film Tyrone Power főszereplésével és itthon A sarlatán néven futott. A regényt azonban csak most, a film hatására fordították és jelentették meg és annyira most, hogy hivatalosan február 8 a megjelenés dátuma de még nem biztos, hogy hétvégén találtok belőle a könyvesboltban példányt 🙂 Jelölései még: operatőr, jelmez, látványterv.
A Drive My Car egy Murakami Haruki novellából a Vezess helyettem-ből készült, ami magyarul a Férfiak nő nélkül kötetben található. A film további jelölései: rendező, adaptált forgatókönyv, külföldi film kategóriák.
Az adaptált forgatókönyv kategóriában a CODA kicsit kakukktojás, hiszen nem írott mű az alapja, hanem egy belga-francia film a 2014-es A Bélier család. (jelölték még: legjobb film és férfi mellékszereplő)
Ugyanitt egyértelmű adaptáció Az elveszett lány, amit Elena Ferrante regényéből írt filmre Maggie Gyllenhaal. A regényt magyarul évekig Nő a sötétben címmel adták ki, de most a film miatt jön új borítóval és címmel is, azaz a filmhez igazították és még Olivia Colmant is feltették az elejére. A nő a sötétben talán már csak antikváriumokban és könyvtárból beszerezhető, de február végétől az új változat a boltokban is ott lesz. Jelölték még a legjobb fő és mellékszereplőnők kategóriákban.
Akkor nézzük, hogy további kategóriákban Oscar díjra jelölt filmek közül melyeknek vannak még könyves vonatkozásai.
Két színdarabból készült film is van az idei jelöltek között mindegyik kötelező olvasmány és simán Európa diákkönyvtáras kiadásaik is léteznek, sőt szabadon olvashatók a Magyar Elektronikus Könyvtárban is.
Az egyik ugye a Shakespeare Macbethjéből készült feldolgozás, amelyben a főszereplőt: Denzel Washingtont jelölték, valamint még a film operatőrét és látványtervezőit is.
A másik pedig a Cyrano-t, ami pedig Edmond Rostand Cyrano de Bergerac darabjából készült (csak a legjobb jelmezért jelölték).
A legjobb smink és frizura kategóriában jelölték csak A Gucci-házat, amely alapjául szolgáló Sara Gay Forden által írt non-fiction kötetet tavaly jelentette meg a Könyvmolyképző akik ezek szerint jó érzékkel csapnak le filmnes alapanyagokra, még ha profilidegennek is tartjuk ezeket néha.
Még megemlítenék három filmet, amelyek főleg a technikai kategóriákban lettek jelölve, de mindegyiknek vannak könyves/képregényes kapcsolódásai és magyarul is olvashatók.
Először is ott van James Bond, hiszen Ian Fleming a 007-es ügynökről szóló regényei megjelentek itthon is, mondjuk a hivatalos, eredeti szerző tollából származó 14 sztoriból pont a fele, 7db. De majd mindegyik érdekes borítóval (kedvencem amit kiemeltem ide 🙂
A másik két film pedig a Pókember: Nincs hazaút és a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája pedig képregényekből merítettek inspirációkat, s bizony itthon is megjelent nem egy történet ezekből.
Ti olvastátok valamelyiket, vagy tervezitek?
A kutya karmai közt fel is tettem a kívánságlistámra, köszi 🙂 A Dűne ezer éve várólistás, a Rémálmok sikátorát pedig egy lengyel bookstagrammer lánynál láttam,és örültem, hogy hamarosan jön magyarul is.
Szuper!