Oct 102020

Valahogy Jane Austen regényei és maga az alakja is jóval több figyelmet kapott tőlem az évek során mint a Brontëk, holott egyik első klasszikus élményem és kedvenc karakterem pont Jane Eyre volt, még akkor is, ha Lowoodi árvaként ismerkedtem meg vele és nem a teljes nevén. Persze anno amikor végigolvastam az összes testvért és az életükkel is megismerkedtem, de aztán valahogy ez az egész a háttérbe szorult. Viszont Bella Ellis koncepciója hihetetlenül izgalmasnak tűnt: higgyük el, hogy amíg kénytelenek voltak a yorshire-ben visszavonultan élni a szülői házban ők bizony nem unatkoztak. Az írás mellett volt idejük nyomozgatni is.
A történet kezdetén mind a négy élő Brontë testvér apjuknál lakik: Charlotte összetört szívvel tért vissza Belgiumból, Branwell botránya miatt Anne-nek is el kellett hagynia a munkahelyét, Emily meg amúgy is jobban érezte mindig magát otthon, ahol azt tehetett amit csak akart. A lányok éppen arról olvastank, hogy van ez az újfajta foglalkozás, a detektívé és milyen kihívásokkal és agytornával teli időtöltés lehet, amikor a környéken különös dolgok történnek. Kiderül, hogy a szomszédságukban egy fitalasszony, Elizabeth Chester eltűnik, hátra hagyva imádott gyerekeit, s nem marad más utána a szobájában, mint rengeteg vér. Vajon elrabolták, de ennyi vérveszteséget aligha élhet túl bárki, ha meg gyilkosság történt, miért tűntették el a holttetet? Ráadásul Mrs. Chester nem szökhetett meg, mert ahhoz túlságosan is szerette a gyerekeit. Charlotte, Emily és Anne, akiket alig segít Branwell elhatározzák, hogy kiderítik, mi történt az asszonnyal és bűnhődni fog, akinek a lelkén szárad az eset.
A lányok tehát igazán jól értenek a detektíveskedéshez, s rengeteg nőt kérdeznek ki, akik révén egyre közelebb kerülnek a rejtély megoldásához. S a regény erőssége, hogy szinte minden fontos szereplő nő benne, ráadásul különböző társadalmi osztályokból származnak és a Brontë nővérek rendszeresen elméláznak azon, hogy mennyire nehéz is úgy élni, hogy a nemük miatt mindig mindenki lenézi őket és nem hiszik el, hogy képesek jól intézni ügyeket, esetleg megtalálni egy gyilkost. Kénytelenek többször is trükkhöz folyamodni, hogy megbízzanak bennük, s bizony mindig jól jön, hogy mindegyikük kiváló fantáziával és történetmesélési vénával rendelkezik, mert így tudnak sok helyzetben előre jutni.
A regény erénye még, hogy a nővéreket pont olyannak mutatja be, amilyenek lehettek, imádni való volt a köztük lévő dinamika. A Brontë testvérek együttese ráadásul azért is volt telitalálat, mert hárman sokkal jobban el tudták osztani maguk között a feladatokat, nem egy szuperdetektív volt, aki gondolkodott, nyomozott és mindent kitalált, hanem egymást erősítették különböző jellemvonásaik és stílusuk révén. Legtöbbször Charlotte szemszögéből olvashatjuk az eseményeket, de igazából harmadik személyben van a regény, s többször követjük a többi testvért is. Anne a legfiatalabb, de a legerősebb és rengeteg rejtett erőssége van, amely a megfelelő pillanatokban tör elő. Emilyt vonzzák a rejtélyek és elbűvöli az erőszak meg a titokzatosság, nem fél éjszakai portyákra indulni és egyedül vágni neki az ismeretlennek. Charlotte méretre ugyan a legkisebb, de ő a csapat tyúkanyója, fontoskodásával többnyire kiakasztja a testvéreit, nehéz természet, de kiváló vezető. Szóval mindegyikük pont úgy szerepel, ahogy elképzeltem őket, milyenek lehettek életükben. Na meg ott van Branwell (and Peggy😊).
Amiben mindannyian egyetértenek, hogy segíteni kell a nőtársaknak, mert elképesztő, hogy mi mindennek vannak kitéve, mit meg nem engednek velük szemben a férfiak.
Maga a rejtély is izgalmas volt és igazi feminista, felemelő megfejtése lett a a bűnténynek. Úgyhogy bár eleinte voltak kétségeim, mennyire sikerülhet ez a regény, a végén úgy csuktam be a könyvet, hogy elégedett voltam. Remélem jön a következő kaland.

Blogturné

Az eltűnt hitves egy különleges krimi, ami a viktoriánus korban játszódik és főszereplői a Brontë nővérek akik itt most nyomozni kezdenek egy eltűnt hitves után. A történetet a General Press Kiadó hozta el a magyar olvasóknak, s ha követitek a bloggerek bejegyzéseit a turné alatt, ti is nyerhettek az izgalmas regényből egy példányt.

Fülszöveg

Amikor Mrs. Elizabeth Chester, egy jómódú földesúr felesége eltűnik a szeles yorkshire-i lápon álló kastélyból, két kisgyermeket, illetve egy vérben úszó szobát hagy maga után. És megannyi megválaszolatlan kérdést. Mi történt vele? Elrabolták volna, vagy a legrosszabbtól kell tartani? Ha egy betörő járt a házban, hogyhogy nem vették észre a férje vérebei? És miért lett a ház urának első felesége öngyilkos?
A bűntett helyszínétől nem messze lakó Brontë nővérek értesülnek az esetről, és a rejtély felkelti Charlotte, Emily és Anne érdeklődését. A hatóságok tehetetlenségét látva elhatározzák, hogy ők maguk járnak a talányos bűntény végére. Nyomozás közben azonban válaszok helyett egyre több kérdésre bukkannak, és egyre nagyobb rosszallással találkoznak, amiért három jól nevelt hölgy a vidéket járva detektívesdit játszik. Ám őket semmi sem tarthatja vissza feltett szándékuktól, hogy megtalálják az eltűnt hitvest – még az sem, ha ezzel a saját életüket is veszélybe sodorják…

Nyereményjáték

A Brontë nővérek nevéhez és regényeihez rengeteg filmes feldolgozása létezik, ezekből találtok képeket a bloggereknél. A feladat, hogy beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába, a filmfeldolgozások alapjául szolgálói regények szerzőjét és címét.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Feladványom

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

10.04.A szofisztikált macska
10.06 Csak olvass!
10.08 Nem félünk a könyvektől
10.10 Olvasónapló
10.12 Veronika’s Reeder Feeder

Oszd meg!

Reader Comments

  1. Erről a könyvről a “Jane Austen nyomoz” könyvsorozat ugrik be (bár a szóban forgó könyvet még nem ismerem, de az alapkoncepció ugyanannak tűnik). Nem mindenki szerette azokat a könyveket, de nekem kellemes olvasmány volt, főleg a hangulata miatt – még ha a történetek nem is voltak olyan eget rengetőek… 🙂
    Erre is kíváncsi vagyok.

    1. Igen én azokat nem olvastam, mert amolyan vegyes véleményeket hallottam róla, s talán mert nem annyira rajongok a Bronte nővérekért meg ismerem őket, mint Austent, ez bejött mert nem voltak nagy elvárásaim 🙂 Remélem ez is tetszeni fog 🙂

Write a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *