Dec 042019

Nem vagyok ellenére a mesefeldolgozásoknak, sőt kimondottan szeretem őket. Főleg, ha a női szereplőkre koncentrálnak. De meg kell hagyni, hogy még olyat nem olvastam, ami az eredeti egyik nem éppen pozitív szereplőjét teszi a központba. Úgyhogy izgalmasnak ígérkezett Jennifer Donnelly regénye, akit már évek óta szeretnék olvasni (Északi Fény című könyve még az előző évtized toplistájában is majdnem szerepelt), szóval belevágtam. S azt kell mondanom, hogy nagyon jól tettem.

A regény ott kezdődik, ahol Hamupipőke sztorija robog a hepiend felé épp annak lehetünk tanúi ahogy az egyik mostohanővér levágja a lábujját, hogy fel tudja venni azt a bizonyos üvegcipőt. Innen tudjuk, mi lesz a szépséges Ella sorsa, na de mit jelent ez, hogyan változik meg a két rút mostohanővér, Octavia és Isabelle élete? Ők bizony hátramaradnak a francia kisvárosban, ahol természetesen híre megy minden tettüknek, amit a cipőpróba környékén és előtte is csináltak. Úgyhogy igazi páriái lesznek a közösségnek, lenézik, gúnyolják, kitaszítják őket. Octavia egyre jobban a tudomány, a könyvek felé fordulhat végre, az anyjuk nem igazán hajlandó beletörődni a veszteségbe, Isabelle pedig megpróbál valahogy ellavírozni. Úgy érzi, hogy valami hiányzik az életéből, s nem csak a lábujja. Megpróbálja felidézni, hol és hogy romlott el minden, miképpen lettek ők a gonosz mostohatestvérek és hogyan tudná jóvá tenni mindazt amit elkövettek, s visszaszerezni valamit abból amit elveszített. Úgy gondolja, hogy tuja mit kell tennie, s megpróbálja ugyanazt az utat bejárni, mint Ella. Azonban Isabelle-t más fából faragták, ráadásul akaratlanul is egy hatalmi játszma kellős közepében találja magát, ahol a játékosoknak csak egy fogadást jelent az élete. Mindeközben pedig egy kegyetlen hadvezér próbálja tönkretenni Franciaországot.

Elképesztően sok minden történik ebben a regényben ami igazán mesterien van felépítve, le a kalappal Donnelly előtt. Isabelle-lel az első oldalaktól kezdve szimpatizálunk, amikor ott áll, hogy levágja a lábujját és egyszerűen képtelen kihúzni magát ez alól, akkora nyomás van rajta, hiszen arra nevelték, hogy elfogadja, mint nő annyit ér, amennyit a férfiak gondolnak róla és ehhez szépnek kell lennie, semmi másnak, akkor majd megkapja a legjobbakat, akár a herceget is. De mivel benne nincsenek meg azok az alapvető jó és szép dolgok, mint Ellában, mindig is alulmaradt vele szemben, s ez okozta a benne élő hatalmas frusztrációt, hogy mások szerint ő értéktelen, s ezért viselkedett úgy, ahogy. Féltékenységből. A külső nyomás hatására teljesen elfelejtette a valódi énjét: ez vezetett oda, ahol találkozunk vele: ő a sánta, kitaszított gonosz mostohanővér. S még amikor elindul  a megváltása felé, akkor is először rossz irányba tapogatózik. Hosszú utat kell bejárnia, mire le tudja bontani a hazugságokat amiket teljesen magáévá tett és megtalálja összetört szíve darabjait majd azokat begyűjtve  végre azzá lehet, akivé még ártatlan gyermekkorában szeretett volna lenni. Úgyhogy Isabelle-nek igazából felelősséget kell vállalnia a tetteiért, meg kell békélnie a jó és a rossz tulajdonságaival, elfogadnia saját magát egészséges személyiséggé kell válnia, s szerencsére bónuszként még egy egész országot is megmenthet a különleges képességeivel 🙂

Szóval fejlődésregény is a történet, ugyanakkor van benne rengeteg mágia és kaland is. Isabelle élete pedig a Sors és a Véletlen között tét egy fogadáson, akik azt monitorozzák, vajon képes-e megváltozni a lány.
Donnelly még a mellékszereplőket is kiválóan festi meg, imádtam Sansz márki udvartartását, aztán meg ott volt Tavi, Isabelle nővére, aki igazából nagyon örült, hogy pórul jártak Ella miatt és nem kell a férjfogással foglalkoznia. Ő jóval korábban elengedte ami Isabelle-t még bénítja.  Így aztán a tudományba vetheti magát. Kísérletezgetései, például a sajtérleléssel kapcsolatban (mert hát vidéki háztartásban azt kutatja ami éppen adott: tej, vaj, káposzta, növények, befőzés stb.) vicces eredménnyel járnak. S még ez is tökéletesen van beleszőve a történetbe…

Igazán jó mesefeldolgozás volt a Stepsister: nagyon erősen nyitott, végig tartotta a figyelmemet, csavarok is jöttek és nem mindent lehetett kiszámítani, megfelelően volt adagolva benne a filozofálgatás és még a tanulságokat is olyan jól csomagolta be Donnelly, hogy alig lehet észrevenni , s közben néhol el-elbóklászott sötétebb területekre is (háború, sors, sötét tündérek, nők helyzete stb.) és még inspiráló idézeteket is bőven lehet belőle szemezgetni. Úgyhogy ha valaki nem egy  szokásos feldolgozásra vágyik, ahol csak újracsomagolnak egy történetet, annak nagyon tudom ajánlani ezt a valóban sötét mesét. De azért a végére jóra fordulnak a dolgok persze, mert Isabelle vezekel és újra megtalálja önmagát.


Blogturné
A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Jennifer Donnelly nagysikerű regénye, a Stepsister – Egy sötét mese. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere bemutatja Hamupipőke mostohatestvérének, a félelmet nem ismerő, bátor, erős akaratú Isabelle-nek a történetét, melyből kiderül, mik késztették arra, hogy azzá a gonosz mostohanővérré váljon, akit a mesékből ismerhetünk.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg az érem másik oldalát, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyikét.

Fülszöveg
Van, aki sosem tudja megváltoztatni a Párkák által neki elrendelt sorsot. De Isabelle-nek most esélye lehet rá. Hogy ki is ő? Ismered Hamupipőke meséjét, igaz? Isabelle nem más, mint az egyik gonosz mostohanővér. Amikor a herceg meglátogatta a családot a bálban megismert csodaszép lány után kutatva, Isabelle volt az, aki bezárta Ellát, gyönyörű mostohatestvérét a padlásszobába, aztán levágta a saját lábujjait, hogy beleférjen a lába az üvegtopánba, és az övé legyen a királyi férj jutalma. Azonban a sebe felszakadt, a cipő elkezdett megtelni vérrel, Ella pedig valahogy kiszabadult, és elment, hogy boldogan éljen a herceggel, amíg meg nem… Innen már úgy tűnt, nincs visszaút Isabelle sötét végzete felé.
Pedig egykoron még olyan más volt a lány élete. Nem érdekelte, hogy nem szép, élvezte az életet és boldog volt. Jobban vívott, mint a fiúk, és olyan akadályokon ugratott át vad vágtában, melyeken senki emberfia nem mert. Mindezt a fiúval, akiért őrült szerelemmel dobbant a szíve. Azonban mindez mit sem számított, sőt, botrányos volt. Engedelmessé, csinossá és illedelmessé kellett válnia, hogy megfeleljen mások elvárásainak.
A szerelmétől pedig, aki nem nemesi származású volt, elszakították, és ez végzetesen megkeserítette őt.
Most viszont Isabelle esélyt kap, hogy megváltoztassa a sorsát, és bizonyítsa, amit a rút mostohanővérek mindig is tudtak: a szépség nem minden, és egy lányt nem tör meg végleg a szívfájdalom; ahhoz sokkal több kell.
Kiadó: Maxim Könyvkiadó Kft.
Oldalszám: 400
Fordította: Bozai Ágota
ISBN szám: 9789634991281
Megrendelés

Nyereményjáték:
Mostani játékunk során a mostohanővéreké lesz a főszerep. Minden állomáson láthattok egy képet, mely alapján ki kell találnotok, mi a neve az adott mostohatestvérnek (persze ehhez nem árt tudni, melyik filmből származik a fotó), és beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Feladványom

a Rafflecopter giveaway

Állomások listája:
11/24 A Szofisztikált Macska
11/26 Nem félünk a könyvektől
11/28 Hagyjatok! Olvasok!
11/30 Könyv és más
12/02 Sorok között
12/04 Olvasónapló
12/06 Dreamworld

Oszd meg!

Write a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *