Menu Close

Erin Blakemore: The Heroine’s Bookshelf

heroinesbookshelfFelbuzdulva Samantha Ellis: How to be a Heroine? című könyvön, ami 2015 egyik kedvence lett, kicsit úgy döntöttem, ilyen témában is tapogatózom tovább. Tehát olvasok más emberek olvasmányairól, meg arról, hogy ez miként befolyásolta az életüket. Néha magam is belebotlok ilyesmikbe magamtól is, de van amikor a GoodReads olvass hasonlókat funkciói segítenek. Így akadtam rá a The Heroine’s Bookshelf-re is, ami a fülszöveg alapján nem nagyon különbözött az Ellis könyvtől, már az alcíme is az volt, hogy Életvezetési tanácsok Jane Austen-től Laura Ingalls Wilder-ig (Life Lessons, from Jane Austen to Laura Ingalls Wilder).

Erin Blakemore úgy kezdi, hogy mindig, amikor nehézségekbe ütközik, amikor fontos döntéseket kell meghoznia vagy az élet kicsit megtapossa, a könyvekhez fordul bátorításért és útmutatásért. Főleg a hősnők érdeklik, mert bennük mindig talál valamit, ami megnyugtatja, segít döntést hozni vagy éppen felkészülni a nehézségekre. S tizenkét esszében végig megy azon, hogy egy-egy könyvhöz melyik élethelyzetben érdemes fordulni, vagy hogy kinek a könyve és főszereplője milyen típusú problémákkal szembesülve tud közvetetten is akár, szinte lelki támogatást nyújtani. Az esszék felépítése minden alkalommal ugyanaz, a téma felvetése után a regény írójának életét mutatja be Blakemore és kiemeli, hogy mi lehetett az, ami elvezette a regényig, hogyan kerül bele az író, élethelyzete, körülményei, gondolatai, világképe a könyvbe és tisztul le, s lesz mindennek a szószólója a főhősnő. A fejezetek végén pedig egyrészt felsorolja, hogy a taglalt hősnőnek kik az irodalmi nővérei, azaz azonnal hasonló olvasmányt ajánl, másrészt pedig pontokba szedi, hogy milyen nehezített helyzetben érdemes olvasni az adott regényt.

Az első fejezet természetesen a Büszkeség és balítélettel, valamint Elizabeth Bennettel indít és az önismeretről, önbecsülésről szól. Blakemore azt ajánlja, érdemes akkor kézbevenni a kötetet, ha például elegünk van abból, hogy anyánk unokákat követel rajtunk, és irodalmi nővérként Hermione Granger-t, Emma Woodhouse-t valamint Bridget Jones-t ajánlja. S ez így megy tovább a köteten keresztül. A fejezet címek, témák, szerzők, művek és hősnők, akikről szó van a következők:

  1. Önismeret – Jane Austen, Büszkeség és balítélet, Elizabeth Bennet
  2. Hit – Zora Neale Hurston, Their Eyes Were Watching God, Janie Crawford
  3. Boldogság – L.M. Montgomery, Anne otthonra talál,  Anne Shirley
  4. Méltóság – Alice Walker, Kedves Jóisten, Purple, Celie
  5. Családi kötelékek – Betty Smith, A Tree Grows in Brooklyn, Francie Noaln
  6. Kényeztetés, élvezet – Colette, Claudine regények, Claudine
  7. Harc, küzdelem – Margaret Mitchell, Elfújta a szél, Scarlett O’Hara
  8. Együttérzés – Harper Lee, Ne bántsátok a feketerigót!, Scout Finch
  9. Egyszerűség – Laura Ingalls Wilder, The Long Winter, Laura
  10. Állhatatosság – Charlotte Bronte, Jane Eyre, Jane
  11. Ambíció – Lousia May Alcott, Kisasszonyok, Jo March
  12. Varázslat – Frances Hodgsen Burnett, A titkos kert, Mary Lennox

Szép kis lista, láthatóan van benne olyan klasszikusnak számító cím, ami magyarul még sose jelent meg (ez igaz a fejezetek végén a témában idevágó regények felsorolásokra is) és nagyon feldobott a koncepció engem is, viszont végigolvasva mégse voltam annyira elájulva a kötettől, mint ahogy arra számítottam. Ugyanis egyrészt sok benne a szerzői életrajz, úgy éreztem túl nagy hangsúlyt fektet Blakemore az írónők körülményeire, nehézségeire, jellemére és végül ennek javára billen a mérleg, mármint jóval kevesebb szó van arról, hogy miért is nagyszerűek a hősnők akiket kiemel. Mintha Celie vagy Scarlett jelleme és történetük csak úgy fogadható el és értelmezhető, ha tudjuk, tisztában vagyunk Alice Walker életkörülményeivel, vagy hogy mennyire volt talpraesett Margaret Mitchell, mint újságíró. Amik persze érdekesek meg egy csomó mindenről nem tudtam velük kapcsolatban, de igazából azoknál az emlegetett könyveknél, amelyeket én is forgattam már, sose úgy kezdtem az olvasást, hogy megismerkedtem volna az írónővel, sőt később se feltétlenül kutattam utána, mert számomra nem az a fontos, hogy volt-e családja, honnan származott, megélt-e az írásból, hanem az, hogy az alkotása micsoda hatással volt rám.

S míg Samantha Ellis személyes története sokat adott hozzá az írásaihoz, itt az előszó után Blakemore mint egyén teljesen eltűnik. Jól megírja az esszéket és tetszenek a további ajánlásai valamint hogy milyen helyzetekben ajánlja ezeket az olvasmányokat, de igazán hiányzott belőle a személyesség, az egyénisége. Szerettem volna többet kapni belőle, mint olvasóból, emberből mert számomra ezek a típusú könyvek, azaz mások kvázi olvasónaplói ezért érdekesek.

Szóval jó koncepció, érdekes élettörténetek, de a távolságtartás miatt nem vett le a lábáról a kötet. Azért kimentegettem belőle persze a könyvajánlásokat. S keresem tovább a következő Vájtfülűek brancsát illetve Hogyan legyünk hősnők?-et, mert vannak még olvasásra jelölt könyveim a témában.

Kiadó: Harper
Megjelenés: 2010
Terjedelem: 224 p.
ISBN: 9780061958762
Honnan: Könyvtárból

Buy This Book from Book Depository, Free Delivery World Wide

3.5 Stars

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *