Amikor az ember lánya/fia belecsöppen az online olvasó közönségek világába, legyen az könyvesbloggerek, facebook csoportok, Moly vagy Goodreads elsőre nagyon megörül, hogy lám mennyien vannak, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak a könyvekről és meg lehet osztani az olvasmányélményeket. Eszmét lehet cserélni, könyveket ajánlani egymásnak , adni a másik véleményére, együtt rajongani stb.
De néha lehet, az az érzése támad az olvasó alanynak, hogy már egy kicsit túl sok ez, ami körülveszi, és akkor összefut olyan emberekbe, közösségekbe, csoportokba, klikkekbe, akik kinyilatkoztatás szerűen megmondják, hogy mi a jó. Mit kell és mit nem kell olvasni, mi az, ami elfogadható minőség és mi az, amit ne is olvasson. Netán még arra is megjegyzéseket tesznek, hogy hogyan olvas, milyenek a könyvbeszerzési szokásai, szóval az olvasók gyalázásába eléggé bele lehet futni. A Bookriot egyik cikke nyomán itt vannak azok a dolgok, amiket nyugodtan, lelkiismeret furdalás nélkül lehet élvezni és bármelyiket is elköveti az ember, nem kell rosszul éreznie magát, s főleg nem hallgatni azokra, akik ezek bármelyike miatt is letámadják.
- Nyugodtan olvasd az éppen menő könyvet
- Semmi gond, ha nem olvasod el az éppen menő könyvet
- Nem baj, ha neked nem tetszik az a könyv, amit mindenki más körbeajnároz
- Nem baj, ha imádod a könyvet, amit mindenki más utál
- Nem kell minden megkezdett könyvet befejezni
- Semmi gond, ha akár egy hónapig is tart, amíg elolvasol egy könyvet
- Nyugodtan tedd le a könyvet amit olvasol és térj vissza hozzá később, amikor jobban megfelel neked
- Nyugodtan olvashatsz zsánerirodalmat (legyen az romantikus, tudományos fantasztikus, fantasy, krimi, horror, thriller stb.)
- Felnőttként is olvashatsz ifjúsági irodalmat (YA regényeket, gyermekirodalmat, képeskönyveket stb.)
- Nem kell YA regényeket olvasni, ha nem akarsz
- Nem gond, ha veszel újabb könyveket még akkor se, ha van otthon egy csomó olvasatlan kötet
- Nyugodtan lehet könyvtári könyveket olvasni
- Az is rendben van, ha csak e-könyveket olvasol
Szóval a lényeg, hogy bármi megengedett, csupán az nem, hogy másokat az olvasási szokásaik miatt zargatsz. Minden ember más épp ezért mást jelentenek nekik a könyvek. Ha a kedvenc olvasmányod valakinek nem tetszik, nem kell azért ledorongolni, mert ő másképp látta másképp közelítette meg és más élményt kapott. Elvégre minden könyv az olvasójától teljesedik ki és mivel nem vagyunk egyformák, egyetlen kötet se csak egyféle skatulyába illeszthető be.
Én például teljesen kiirtottam a szótáramból az elmúlt években a „guilty pleasure” azaz „bűnös élvezet” jelzős szerkezetet, amit korábban mondjuk a romantikus regények olvasásakor használtam. Az olvasás élvezet és pont. Nincs benne semmi bűn és nem kell emiatt folyamatosan bocsánatot kérnem.
Ha pedig úgy érzed, hogy egy adott közösség nem viselkedik toleránsan az olvasási szokásaidat illetően hát hagyd ott őket. Van egy csomó más hely, ahol találhatsz olyan embereket, akik között jobban érzed magadat. Vagy alapíts saját közösséget. Nem szabad azon aggódnod, hogy most mit fog x meg z csapat szólni, ha kiderül, hogy mit és hogyan olvasol. Rázd le magadról és Te se állj mások olvasási szokásaihoz kritikusan, inkább legyél nyitott. Még az is lehet, hogy tanulsz valamit tőlük.
Legyen a mottó: olvasni és olvasni hagyni.
Képek forrása: Risa Rodil
Well said. 🙂
Nagyon jó írás, teljesen egyetértek. Sosem értettem, miért kell másokat az olvasási szokásaik miatt kikezdeni. Örülni kell annak, hogy az emberek még legalább olvasnak.
szépen fészbúk posztolom. Mert tetszik.
Pingback:Csütörtöki kedvencek #17 | Lobo Tómia the life