Menu Close

Terry Pratchett: Gördülő kövek

Terry Pratchett Korongvilág sorozatait eddig 3 részre lehetett osztani. A boszokrányos, az őrséges meg az egyéb. Ez most éppen az egyéb kategória, bár itt ott megjelennek az éjjeli őrség tagjai, de a történet most nem róluk szól. Viszont rögtön két szálon fut, ami aztán persze összegabalyodik.

Először is ott van Zsuzsa, aki annyira bele tud olvadni a környezetébe, hogy gyakran elfeledkeznek róla, mintha láthatatlan lenne. Aztán egy éjszaka kiderül számára, hogy amit a családi legendákból csak mesének hitt, az a valóság. Az ő nagyapja nem más, mint a Halál, aki most éppen eltűnt és hát a családi üzletet vinni kell tovább, s bizony a lányra vár ez a feladat…

Másodszor  pedig ott van a zene. Ami ugye él és egy avatott bárd kezében, akiből frontgitáros és Micky lett, hihetetlen dolgokra képes. A kőzenének aztán rengeteg rajongója (a Láthatatlan Egyetem tanári karának nagy része, meg a konyhalányok) és epigonja lesz (mindenféle együttesek szaporodnak el természetesen) na meg feltűnik egy menedzser is, méghozzá Ide Nekem A Rozsdás Bökőt képében (öööö majd megnézem pontosan a nevét, ha nálam lesz  a kötet*). S ez a zene bizony még a Halállal is megpróbál szembeszállni.

Elnézegetve az Lspace-web Terry Pratchett annotációit ehhez a könyvhöz (lelkes rajongók kezdték, minden regénynél részletesen felsorolják és magyarázzák a különböző referenciákat, manapság már intézmény a dolog), meg kell mondanom, tényleg nem lehetett egyszerű dolga a fordítónak. De azt mindenképp jól megoldotta, mert nekem semmi kifogásom se volt az ellen, hogy a nálunk kevéssé ismert zenei referenciák helyett bedobja Musztit, Dobait, Bródyt, Szörényit, a Fiúkat a Páll utcából, nagyon elegáns megoldás a táncoló fekete lakkcipők (vagyis kalucsnik) és hát hangosan röhögtem az Edda dalszövegen. Na és persze ne felejtsük el Rejtőt se …

Ami miatt csak 7 csillagos a könyv, az a vége. Gyakran érzem úgy
Pratchett regényeknél, hogy a nagy felépítés a végén teljesen
értelmetlen és zavaros végkifejletbe torkollik. De legalábbis nem kielégítő a megoldás. Míg az előző kötetnél ez nem volt meg, addig itt nagyon is. Szóval valahogy a vége megint el lett kicsit nagyolva. De addig viszont csak úgy szólt a kőzene.

Ja és még annyit, hogy most egy kicsit ejnye-bejnye a Delta Vision kiadónak nem voltak elég gondosak a szerkesztésnél. Benn maradtak helyesírási hibák, elütések és eredeti néven is Blinky.

Eredeti cím: Soul Music
Kiadó: Delta Vision
Fordító: Farkas Veronika
Megjelenés: 2009 (1994)
Terjedelem: 440 p.
ISBN: 9789639890411

 

*Megtettem, jól emlékeztem, nem kevertem az előző fordítással, főleg mert ez jobb, mint a Ráteszem A Kést a Saját Torkomra

3.5 Stars

1 Comment

  1. Pingback:Terry Pratchett (1948-2015)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *