Akárhogy is utáljuk, hogy a külföldi kultúrák (főleg az angolszász) hatással vannak ránk, nekem roppant szimpatikus, hogy az amerikaiaknál mindenféle állami intézmények, élen a Kongresszusi Könyvtárral egy-egy hónapot, vagy hetet valami témának szentelnek. Persze ennek ellenére egész évben ünnepelhetnék a feketék kultúráját vagy a gyerekkönyveket, egyáltalán az olvasást, de azért mégis jó, hogy van egy hónap ami kiemelten ezzel foglalkozik, forrásokat kutatnak és tesznek közzé, felhívják a figyelmet szerzőkre, könyvekre és progamokat szerveznek. Március a Women’s History Month azaz a nők, történelmük, érdemeik és társadalomban betöltött helyük vannak a fókuszban. Kiváló oldalt készítettek persze ehhez is: http://womenshistorymonth.gov/

S ha már az egyik Podcast adásban azt mondtam, hogy nekem úgy tűnik a feminizmus alap művei közül például kevés jelent meg magyarul, fogtam magam és vettem a New York Public Library listáját, amiben felsorolnak 11 alapvető művet, amelyek a feminizmusra nagy hatással voltak, s megnéztem, hogy vajon olvashatók-e magyarul.

feministbenedict

  1. Virginia Woolf: Saját szoba (1929) – Ebben az esszében Woolf alapvetően azt vizsgálja, hogy a nők képesek-e ugyanolyan alkotó munkára, mint a férfiak (Európa Kiadó, 1986 ISBN: 9630738651)
  2. Simone de Beauvoir: A második nem (1949) – A feminista filozófia alapkönyve, amely megvizsgálja, hogy a történelem hogy bánt a nőkkel. (Gondolat Kiadó, 1969, 1971)
  3. Betty Friedan: The Feminine Mystique (1963) – A „névtelen problémát” vizsgálja, s ezzel ő az 50-es 60-as években a nőkre jellemző általános rosszkedvet illeti.
  4. Monique Wittig: Les Guérillères (1969) – Nemek háborúja, ahol a harcos nők fel vannak fegyverkezve, úgyhogy ténylegesen késekkel meg puskákkal küzdenek.
  5. Germaine Greer: A kasztrált nő (1970) – A feminizmus történetének klasszikusa, ami elsősorban a nemi szerepek kritikájával foglalkozik. (Corvina Kiadó, 2002 ISBN: 9631352137)
  6. Kate Millett: Sexual Politics (1970) – A feminizmus második hullámának alapvető írása, ami azt vizsgálja, hogy milyen szerepet játszik a politikai értelemben vett patriarchátus a szexuális kapcsolatokban
  7. Audre Lorde: Sister Outsider (1984) – A szerző esszégyűjteményében olyan témákkal foglalkozik, mint a rasszizmus, szexuálpolitika és a színes bőrű leszbikusok.
  8. Naomi Wolf: A szépség kultusza (1990) – Wolf korunk egyik legláthatóbb jelenségét, a „normatív szépségnek” a kommunikációs csatornákon felénk áradó képeit elemzi. (Csokonai Kiadó, 1999)
  9. Judith Butler: Problémás nem (1990) – Nagy hatású mű, ami „szembeszáll azzal a felfogással, amely a társadalmat két nemre, férfi és nő kettősségére osztja fel, korlátozva ezáltal az egyéni lehetőségeket, a választás és az ellenállás szabadságát..”(Balassi Kiadó, 2007 ISBN: 9789635066582)
  10. bell hooks: Feminism is for Everybody (2000) – hooks a nemi, faji és társadalmi összefonódásokra összpontosít
  11. Jennifer Baumgardner, Amy Richards: Manifesta: Young Women, Feminism, and the Future (2000) – A szerzők azt vizsgálják, hogy mi a helyzete a feminizmusnak 2000-ben, amikor is keresztútra került.

További könyvek, amiket még a témában ajánlanak:

Marjane Satrapi Persepolis (2004) – Egy kislány visszaemlékezik, hogy milyen volt felnőni az iszlám forradalom sújtotta Iránban (Nyitott Könyvműhely, 2007 ISBN: 9789639725126)

Alison Bechdel : The Indelible Alison Bechdel: Confessions, Comix, and Miscellaneous Dykes to Watch Out For (2009) – A kortárs leszbikus élet krónikája, s ebből a kötetből ered a Bechdel teszt is.

Roxane Gay: Bad Feminist (2014) – esszégyűjtemény, kultúrkritikák amit én is olvastam

Rebecca Solnit : Men Explain Things to Me (2015) – a cím azt hiszem elég kifejező 🙂 plusz a feminizmusról szóló adásban Brigi beszélt róla.

 

Szóval látszik, hogy mik azok az alapműnek tartott kötetek, amelyek itthon is széles körben olvashatók (11-ből 5) és micsoda hátrány ez a nagy késés. Például hogy mire 30 év késéssel kézbe lehetett venni A kasztrált nőt, már 2 újabb feminista hullám is lefutott. Mindenképpen ebben látom én az egyik problémáját annak, hogy itthon annyira furán ítélik meg a feminizmus egész elméletét és a mozgalmat.

 

Oszd meg!

3 thoughts on “Feminista alapművek 101”

  1. Még ajánlom Mia Coutotól Az oroszlán vallomása c. könyvet, ha érdekel ez a téma. Nem erőltetetten, de végig jelen van benne a női jogok elnyomása Afrikában. De értelmezhető a nyugati világra is ugyanúgy…

  2. Kedves Lobo, a tema olyannyira kibontatlan meg, hogy a feminsta alapmuvek kulcsszora 8, ismetlem nyolc darab talalatot dobott ki a google. Hasonlo kerdes merult fel bennem mostanaban, vajon valoban kimaradt-e teljesen anyaink generaciojanak a feminista masodik es harmadik hullam gondolatebreszto resze, vagy mindosszesen a praktikus (ertsd: fogamzasgatlas) mutatta meg magat Magyarorszagon? Ugy erzem sok problema nincs a koztudatban, es ezen a teren lehetne fejlodni meg sokat. Kivancsi lennek egy szakmai velemenyre is, vajon kik es hogyan kutatjak ezt a temakort manapsag. A nokert.hu oldalon a magyar feminizmustortenet cimszo alatti cikkeknel van egy hatalmas szakadek a mult szazad eleje, 1908 kornyeke es 1990 kozott. A konyvekre visszaterve, Emma Watson az ENSZ joszolgalati nagykovetekent 2016ban inditott feminista konyvklubja idekivankozik. Havonta egy konyv kerul kivalasztasra, ami elindit egy beszelgetest. A Goodreads.com oldalon Our Shared Shelf nev alatt barki csatlakozhat, vagy akar ezt kovetve sajat konyvklubot is alapithat a sajat kis mikorkornyezetenek. Koszonom a cikket, erdekes volt olvasni mi szerepel a NYPL listajan!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *