A könyvekről szóló fikciók van amikor nagyon jól sikerülnek, de van amikor nem. Ennek ellenére nagyon szeretek felfedezni ilyeneket és olvasni mások olvasási mániájáról, kalandjaikról a lapokon innen és túl, s ha még a sztori is jó mellé, megkedvelem a szereplőket és a stílust, akkor igazán jól tudom érezni magam.
Katarina Bivald regényével kapcsolatban az volt az érdekes, hogy már évekkel korábban hallottam erről a svéd regényről, amelyben egy könyvesboltos kisasszony Amerikába utazik, aztán valahogy ott ragad egy kisvárosban, s persze hogy felkerült a radaromra. De eléggé kis példányszámban jelent meg előbb angolul, meg drága is volt, úgyhogy csak figyeltem, s bejött, hogy megjelentette aztán egy nagyobb amerikai kiadó is és még olyan szerencsém is volt, hogy a Netgalley-n hozzáférhettem. Mire mindez megtörtént, azért megjelent magyarul is a könyv, úgyhogy Garantált Hepiend címen, már elérhető könyvesboltokban is.
Sara Lindqvist eddigi életében nem sok minden izgalom történt: könyvesboltban dolgozott és olvasott és szinte ki se emelte orrát a könyveiből. Aztán megszűnt a bolt, ahol eladó volt és hirtelen nem tudta, mihez kezdjen, úgyhogy elfogadja amerikai levelezőpartnere, Amy meghívását, hogy látogassa őt meg. Amikor azonban a lány megjelenik Iowa külsőn, azaz a Broken Wheel (Törött Kerék) beszélő névvel ellátott kisvárosban, éppen a sose látott barátnő temetésére érkezik. Komoly sokként éri persze Sarát ez a fordulat, de ugyanígy a kisváros lakói, Amy barátai és családtagjai is meglepődnek a lány érkezésén, de ha már itt van, akkor pártfogásukba veszik. S Sara hirtelen kap fedélt a feje fölé, sofőrt és még randit is szerveznek neki, és senki se engedi, hogy bármit is fizessen. A lány egyetlen dologgal tudja kimutatni a háláját: könyvekkel. Amy hatalmas gyűjteményét, amit persze rá hagyott, kihasználva megnyitja a környék első és egyetlen könyvesboltját, ahol aztán fokozatosan mindenki megkapja a könyvet, ami neki szól. Hol a városka lakói fognak össze a bolt megsegítésére, hol Sara az, aki válságban lévő polgárokat támogat meg jól irányzott ajánlataival, s végre úgy érzi, hogy nem csak egy szürke kis könyvesbolti eladó, hanem tartozik valahova. Csakhogy a vízuma hamarosan lejár, s ekkor a jelképes városi tanács tagjai titokban összefognak, hogy elintézhessék, a lány köztük maradjon. Akár törvényszegés árán is…
A regény amúgy egy kicsit emlékeztetett az Egy könyvmoly regényes életére meg a Krumplihéjpite Irodalmi Társaság levélregényre, nagyon sok közös pont van bennük mintha a két könyvből lett volna összegyúrva: kisváros, könyvesbolt, irodalom, szerethető karakterek, levelek, közösségépítés egy kis romantika és persze főleg az olvasás és a könyvek szeretete. Sara minden könyvmoly kedvenc hősnője: sokat olvas, jól ismeri nem csak a klasszikusokat, hanem a zsánerirodalmat és az ismeretterjesztő könyveket is és bár alapból úgy gondolja, hogy a könyvekkel sokkal jobban jár, mint az emberekkel, ebben az iowai kisvárosban kimerészkedik a kis csigaházából és kiderül, hogy a társas kapcsolatok gyümölcsözőek tudnak lenni és hogy ő is meglepően sokat tud nyújtani másoknak. Már eleve a leveleivel rengeteget segített Amynek, s mivel őt mindenki szerette a kis közösségben, aki vigaszt hozott az asszony életébe, azt tárt karokkal várják. Csak kicsit furán tudják kimutatni ezek az iowaiak a törődésüket és néha átcsapnak úthenger üzemmódba.
Könyvtárosként kicsit én is azt szoktam hinni magamról, hogy olyan vagyok mint Sara: mindenkinek azt a könyvet tudom a kezébe nyomni, amire szüksége van éppen az adott pillanatban. Ez a rész roppant tetszett, mint ahogy az is, hogy mennyire zökkenőmentesen volt feloldva, amint a könyvekbe temetkező és eddig az életét elzártan élő lány elő tudta venni eddigi passzív tudását és kamatoztatta az életben, s kivirult. Jól találta el Bivald azt is, hogy milyen könyveket említ meg a kötetben. Szép hosszú listát lehetne írni róluk. A könyvesbolt berendezése és működése pedig külön a szívem csücske lett. A mellékszereplők közül voltak nagyon édesek, volt akikért külön szorítottam és volt, akikről keveset tudtunk meg. Talán néhol kicsit sok felé is ágazott a történet és nem volt jól összefogva a csapongás, meg a vége és a románc túlságosan is kiszámítható volt és nem volt benne igazi parázs. S itt éreztem egy kis negatívumát is a regénynek: túlságosan csapongó és önismétlő lett, a második felére ráfért volna még egy jó kis húzás, hogy feszesebb maradjon a tempó.
De alapjában véve nagyon bájos, kedves regény volt, talán némelyeknek már a giccs felé hajlana, de jó magam a sok irodalmi referencia és a könyvesbolt miatt hajlamos vagyok ezen motívumok felett szemet hunyni. Ha valaki könnyed könyves igazi feel-good regényt keres, borús téli napokon napfényt hozó olvasmányra vágyik, na akkor Katarina Bivald regénye erre tökéletes választás lehet.
Kiadó: Sourcebooks Landmark
Megjelenés: 2016 január 19
Terjedelem: 400 p.
ISBN: 9781492623441
Honnan: Netgalley, Recenziós e-book
Ezt a könyvet én is nézegettem Netgalleyn, de sajnos nem ‘nyertem’ meg, viszont ez újdonság számomra, hogy magyarul is megjelent! Most fel is kutatom, nagyon jó kis regénynek tűnik, kell 😀
Aranyos és belelapoztam a magyar változat is teljesen korrekt.