A csavar fordul egyetről valamiért sokáig azt hittem, hogy nem jelent meg magyarul, pedig dehogynem, sőt még a MEKen is fent van. Mivel sok helyen láttam rá hivatkozást mindenféle irodalmi listákban, legutoljára talán pont Entropic volt az, aki úgy írt róla, hogy felkeltette a figyelmemet, akkor néztem utána, hogy jéé, ez mégiscsak van magyarul. S mivel klasszikusokkal jobban barátkozom az anyanyelvemen, így került fel az olvasandók közé. Aztán most végre elolvastam és kipipálhattam az első könyvet a Várólistámról.
A történet elején egy vidéken összegyűlt társaság esténként kísértet históriákkal szórakoztatja magát. Az egyikük aztán felcsiágzza a többieket azzal, hogy van nála egy régi kézirat, amiben igaz történetet ír le valaki, akit ismert. A társaság biztatására elküldet az írásért és elkezdi felolvasni azt a hallgatóságnak. A régi történetet egy nevelőnő jegyezte le, akinek első munkája során volt alkalma különleges dolgokkal találkozni. Megbízást kapott egy gazdag úrtól, hogy árván maradt unokaöccsére és -húgára vigyázzon vidéken és lehetőleg őt semmivel ne zargassa. A fiatal nő megérkezik a távoli kastélyba, ahol aztán fura dolgok történnek, amiknek megpróbál utána járni.
Na szóval én ezt a könyvet nagyon nem szerettem meg. Sőt, kimondottan idegesítőnek, túlírtnak tartottam. Annyira jó volt a felvezetés, hogy aztán teljesen elfeledkezzünk a keretről és olvashassuk az idegesítő nevelőnő ömlengéseit. Összefoglalnám: blabla blabla, titokzatos jelenések, blabla blabla, kísértetek blabla blabla gyerekek is benne vannak blabla blabla MOST MI VAN????
Se füle, se farka nem volt ennek az egésznek. Most komolyan nem tudom, hogy ennyire pocsék a magyar fordítás (a Katona Tamás-féle változatot olvastam, nem az újabbat, amit Weisz Böbe magyarított), vagy eredetiben is ennyi borzasztó túlírás és körülményeskedés van, de az az igazság, hogy nem fűlik immár fogam ahhoz hogy akár egy pillantást is belevessek eredeti nyelven a regénybe. De persze lehet, hogy bennem van a hiba, hogy türelmetlen vagyok és érzéketlen, s nem bírom már a felesleges köröket? Bár ha azok legalább jól lennének tálalva, nem bánnám.
Nem mondom, hogy nem volt benne egy csomó potenciál: tetszett a keret, az alapok (A lowoodi árva óta odavagyok a nevelőnős sztorikért), a titokzatos történések, hogy a gyerekek olyan borzongatóak. Aztán a csaj egyre idegesítőbben kezdett viselkedni és lehet, hogy pont ez volt a lényeg, aláásni a bizalmamat vele, mint narrátorral szemben, mert erősen az őrület szélén bolyongott, de ez csak tovább rontotta a kedvemet. Ráadásul én az a földhöz ragadt kis ember vagyok, aki utálom, ha magyarázatlanul hagynak dolgokat. Márpedig ezek a 19. századból szalajtott nők semmit se mondanak ki, csak köntörfalaznak. Egyetlen értelmes beszélgetés nem hangzott el a nevelőnő és a házvezetőnő között: minden második mondatot elharaptak, egymás szeméből olvastak és fél pillantásokból értették a másikat. Na én aztán nem értettem ezek min és hogy agyalnak annyit, meg milyen megoldásokra jutottak és mik voltak a szörnyűséges bűntettek, cselekedetek amik történtek korábban a ház körül. Minden csak hűha nagy titok volt, s roppant idegesített, hogy a nagy titkok elől nem libbent fel a fátyol plusz ott volt a sok blabla amibe becsomagolták. Na nekem elment a kedvem a kicsomagolástól rendesen. Ha legalább a végén lett volna valami magyarázat, vagy a hallgatóság reakciója a történetre, de ők már labdába se rúghattak.
Szóval ez a klasszikusnak számító kisregény kísértettörténettel engem csak felbosszantott. Nem értettem és nem érdekelt és roppant körülményesnek és túlzónak volt megírva. Úgyhogy nálam csak 5 csillagot kap, mert a keret és az ígéret jó volt, el tudom képzelni, hogy ebből borzongató film készült (ahol talán kicsit több konkrétum van), de a se füle, se farka hosszas elmélkedések és a zéró eredménnyel járó tervek amiket roppant csicsásan fogalmaznak meg, kikészítettek.
Eredeti cím: The Turn of the Screw
Fordította: Katona Tamás
Kiadó: Interpopulart
Megjelenés: 1995 (1898)
Terjedelem: 102 p.
ISBN: 963 613 125 2
Honnan: E-könyv a MEK-ről.
Weisz Böbe jó barátom, hihetetlen, mit összeszenvedett a fordítással. Mutatott belőle darabokat, horror. Akadt mondat, amire ráguglizva egy angol fórum jött fel, ahol anyanyelvi beszélők taglalták, hogy egy kanyi szót se értenek belőle. Szóval az eredeti is ilyen, ja.