Tudom, hogy nem menő év végi összegzést írni, de én mindig alig várom, hogy végre eljussak idáig, előszedegessem a listáimat, visszalapozgassak az archívumban és reflektáljak az elmúlt év dolgaira. Ilyenkor mindig kiderül, hogy bár úgy emlékszem nem volt valami fényes az elmúlt év olvasás szempontjából, azért sikerül rácsodálkozni, hogy jééé, mennyi klassz dolgot olvastam, mi minden történt a blogban stb. Úgyhogy szokás szerint nem nyavalygok, hanem jöjjön a szép hosszú fejtegetés, visszatekintés, Olvasónapló módra.
Mivel 2012-ben nem olvastam annyit, mint előre elterveztem, 2013-ban alacsonyra tettem a mércét, 55 könyvet jelöltem ki, amiből a végén 61 lett. Ez még mindig nem annyi, mint amennyit szeretnék, de be kell látnom, vannak határaim és nem vagyok különösebben gyorsolvasó, csak átlagosan fogyasztom az oldalakat. Emellett persze még felhozhatnám, hogy 2 gyerek és munka, de ezek csak átlátszó kifogások.
Szóval 61 könyv az több mint 1 könyv hetente, havonta pedig 5. A legtöbb könyvet júliusban olvastam, míg nyaralni voltam, 9-et a legkevesebbet pedig, 3-3 darabot májusban, októberben és novemberben. Szokás szerint inkább női íróktól olvastam, 49-et, az olvasottak 20 %-a származott férfi tollából. 2013-ban egyáltalán nem olvastam non-fiction-t, minden könyv ami a kezembe került, regény volt. Viszont az angol nyelvű olvasmányok közel a felét tették ki a tavalyi könyveknek, 31 cím volt, amit magyarul olvastam. Ugyanígy 48% volt az e-formátum és bár azt hittem kevesebb recenziót olvastam, abból is 29-t fogyasztottam, azaz az olvasmányaim közel felét. Idén se sokat kölcsönöztem könyvtárból, illetve főleg a saját köteteimet olvasgattam mert kölcsön is alig kaptam párat. Az az igazság, hogy nagyon rossz kölcsönző vagyok, mert képes vagyok sok kötettel eljönni a könyvtárból, hogy aztán olvasatlanul vigyem vissza őket, pedig még hosszabbítgatom is rendesen, hogy minél tovább nálam maradjanak. Ezért aztán 2013-ban már bevezettem, hogy mindig csak 1 max. 2 könyvet viszek haza, s bár még ezek közül se mindegyiket olvastam el, azért legalább az arány kicsit javult így (kevesebb könyvtári könyvből többet olvastam így el 🙂 ). De legalább a saját könyvek olvasottsága nőtt.
Az előző évekhez képest 2013-ban kevesebbet költöttem könyvekre, 103119 forintot, amiből 51 kötetet vettem. 13-at adtam ajándékba, s a tavalyi dömpinghez képest a fiaim csak 10 könyvet kaptak, bár néhány olvasásra beszerzett ifjúsági regény közül remélem pár majd náluk köt ki, ha kicsit nagyobbak lesznek. Idén a legdrágább e-könyv amit vettem 2850 forint volt, a Libriomancer folytatása a Codex Born. Kipróbáltam magyar e-könyv boltokat is. 2013-ban a nyereménykönyvekből jutott ki nekem jó pár, 10 darab, s mindegyiket külföldi oldalakról nyertem. Egyben legtöbbet a Könyvfesztiválon költöttem, s megdöbbentő, hogy a vásárolt könyvek közül hány van még, amit el kéne olvasnom.
A blog pedig fordulóponthoz érkezett, 10 éves lett. Ezen felbuzdulva játékokkal és vendégbloggerekkel ünnepeltettem magamat január-február hónapban. Nagyon jó kis bejegyzések születtek, élvezet olvasgatni őket most is. Az olvasott könyvek közül csak 42-ről írtam, néha nehezemre esett összeszedni az ihletet, hogy begépeljem a gondolataimat. Pedig az „elhallgatott” 19 könyv közül van pár, amiről érdemes lenne megemlékezni. Nem ígérek semmit, de lehet, hogy fel-fel fog tűnni 2014-ben néhány előző évről elmaradt beszámoló. Amúgy se ígérgetek semmit, mert nem nagyon szoktam betartani őket
Ha már jubiláltam, kicsit nosztalgiáztam is: felelevenítettem néhány régi témát, például az így neveld a könyvtáradat sorozatot, aztán meg a freeblog halála miatt elkezdtem átmenteni onnan a könyves aloldalra alkotott bejegyzéseket, mint például az évtized könyvei listát meg a blogger interjúkat. Írtam kicsit hevesen a chick-litről, meg a kötelező olvasmányokról, szerepeltem az éppen szünetelő Hármas könyvelésben, lerántottam a leplet egy urban legend listáról és ajánlottam könyvmolyoknak karácsonyi ajándékot is. A 2013-as várólista csökkentés után a 2014-t is elindítottam és kb. ennyi amit a molyon is aktívkodom, mert bár korábban már lemondtam a szerkesztőségről, az oldal ősz eleji viselkedése bennem is megtört valamit és már nincs kedvem ott tevékenykedni. Egyáltalán nincs időm szociális életet élni se könyves se egyéb oldalakon, úgyhogy elvágtam pár köteléket.
Na de akkor lássuk a könyvélményeket. 2013-ban hat könyvre is adtam 10 csillagot, úgyhogy nem is voltam szűkmarkú, vagy egyszerűen jó könyveket olvastam Ráadásul az első két 10-est egy szerző két könyve kapta: Katie McGarry: Pushing the Limitse és Dare You Toja, sőt azóta elolvastam az írónő harmadik regényét is a Crash Into You-t s azt kell mondanom, hogy kedvencet találtam. McGarry annyira hihető hősöket ír, akik tinik létükre komoly problémákkal találkoznak, nem csak amolyan mondvacsinált látszatgondokkal. Arról van szó, hogy az élet nem fenékig tejfel és kompromisszumokat kell hozni meg küzdeni azért, hogy elfogadható helyzetbe kerüljünk és még úgy se biztos, hogy áldozatok nélkül megkapjuk a hepi endet. A hiteles szereplőkön kívül még a nyers érzelmek leírása az, amiben McGarry annyira ász. Neil Gaiman: Óceán az út végénje nem csak az én kedvenc könyveim közé került be, teljesen megérdemelten, hiszen egyszerűen zseniális, ahogy könnyű kézzel mítoszt teremt és elvarázsolja az olvasót. Catherynne M. Valente A lány aki körülhajózta Tündérföldet című meseregényében minden úgy indul, ahogy eddig ismertük, csodavilágba pottyan és különös kalandokat él át az olvasóval együtt. Valahogy nekem eddig kimaradt a Szeleburdi család, amit a nyáron pótoltam és sokat nosztalgiáztam rajta. Aztán augusztusban elolvastam az év könyvét, a Libriomancert ami arról szól, hogyan lehet a könyvek segítségével megvédeni a világot. Yay !
A tízpontosokon túl még voltak azért jó könyvek az év folyamán, sőt nagyon jók voltak, amikről írtam azok majdnem mindegyiket felvehetném ide, de végiglapozva a következőkhöz fűződtek még most is kellemes emlékekeim: Helen Fielding : Mad About the Boy, mert nagyon vártam és meglepő volt, mert más mint eddig, de azért ugyanaz is, egy bizonyos korban lévő nőről és a problémáiról szólt. Nora Roberts: The Witness, mert végre ismét egy igazi klasszikus stílusú NR regény, amit bátran ajánlanék kezdőknek is, mert megvillant benne mindent, amit szerettem benne. Az Így neveld a sárkányodat első két része legalább annyira szórakoztató és szellemes, bár más, mint a belőle készült film. Marie Robinette Kowal: Tünékeny illúziók című regénye volt az év bűbájos regénye, minden szempontból. Az Armageddon reality show pedig azért emlékezetes, mert valami egészen más volt, mint amit olvasni szoktam.
Csalódás volt Laura Griffin: Nyom nélkül című regénye, amiről azt hittem, hogy találok valami új romantikus krimisorozatot, de nem győzött meg. Ahogy a csodás külsejű Cinder is kicsit savanyú volt. Nagyon nem szerettem a Holtodiglant, mert egyszerűen gyűlöltem az összes főszereplőt. Nem győzött meg az erotikus és a New Adult műfaj, semmi újat nem találtam a Faldöngetőben vagy a Dublin Streetben, úgyhogy én itt el is hagytam a terepet. Az év csalódása volt még Diane Setterfield új regénye, a Bellman & Black is.
Hogy milyen lesz a 2014-es év, még nem tudom. Fogalmam sincs, mennyit és miket fogok olvasni (na jó, a várólistázást megint bevállaltam, arról biztos lesznek könyvek), kitűztem azért magamnak megint az 55 kötetet, hátha összejön. Az biztos, hogy egyre messzebb fogok kerülni a divatirányzatoktól, mert nem tudok lépést tartani, de már nem is akarok nagyon. Van pár tervem, hogy milyen stílus és téma az ami érdekelne, de ezekről meg azért nem írok, mert még a végén nem teljesítem őket és évi egy égés épp elég a blogon.
Szóval továbbra is figyelő szemem az Olvasónaplo.net-en és a könyvvilágon lesz, a többi meg nem számít 🙂
Boldog Új Évet és jó olvasást kívánok mindenkinek!
Kép forrása: http://canepabarbara.blogspot.com/
Hajrá idén is 🙂
Indián nevem lesz: Igyekszem 🙂
Évösszegzést menő írni :)))) A tanúra én is kíváncsi vagyok (Nora Roberts), bár én magyarul fogok vele megpróbálkozni. Tök jó évet zártál, a havi 5 könyv szuper teljesítmény! Sikerekben gazdag és még ennél is jobb évet kívánok neked 2014-re!
Remélem, majd sort tudsz keríteni A tanúra, mert tényleg érdekel, más (kezdő NR olvasó:) hogy látja:)
Jó olvasást 🙂
Búék, és sok jó könyvet jövőre is! 🙂
Én is kicsit lejjebb tettem a reading challenge-emet idén, 75-re (2013ban 90 volt), mert lesz más dolgom is, meg hát maximum átállítom, ha nagyon jól állok 🙂
Egyetértek zakkanttal, serintem is menő évértékelést írni, főleg ha az ember tartalmasat tud írni 🙂 Nem is értem idén miért kezdték annyian a mondókát, hogy szabadkoznak 🙂
Most másik ip-címről írok, hátha nem dob ki a spamszűrőd 😀
Nos, lehet, hogy a neved nem tetszik a Spamszűrőnek, de ez beépített funkció nem tudok belenyúlni 🙂
Én is imádom olvasni is az évértékelő postokat, ez az egyik legjobb a januárban 🙂
átírtam kisbetűsre, hátha… 🙂
én is mindig élvezem, hogy végig lehet menni mindenkinél az évértékelőkön 🙂
Ó, láss csodát! akkor ezentúl nemecsekernő leszek nálad, csupa kisbetűvel 🙂 (most egy harmadik gépről írok amúgy) 🙂
Pingback:Olvastam 2013 | Lobo Tómia the life
Pingback:Ez volt 2014