2011: a könyvek, a blog és én

Szokás szerint az évet megint az előző értékelésével kezdem, méghozzá itt-ott számszerűen. Azért szeretem így statisztikákkal spékelni a dolgot, mert úgy tűnhet, mintha valami nagy dolgot értem volna el ezekkel a számokkal. Holott ez aztán pénzre nem váltható, megélni nem lehet belőle, viszont elég költséges hobby, még a recenziós meg nyereménykönyvek és csereberék után is csak pénztárcát apaszt.

Szóval jöjjenek a számok, persze magyarázatokkal, úgyhogy lehet készülni, hosszú lesz.

A 2011-ben olvasott könyvek száma: 106 ami egyéni csúcs az elmúlt évek adatai alapján (tavaly 100 volt), de számítottam valami hasonlóra, hiszen legutóbb is, mikor terhes voltam és a gyerek csak nagyjából az alszik-eszik műsort nyomta a háztartást meg ellátta a család, valami hasonló történt. Sőt idén a hosszasabb kórházazás miatt még mindig elmaradásban vagyok és akad pár fél év késéssel kinyomott post is. Pedig ilyet nem szoktam, de botor módon ragaszkodom, hogy amit elolvastam arról írok is elképzeléshez, szóval még vár pár 2011-es beszámoló is 2012-ben is.

Ez a 106 könyv 8,8 könyv/hónapot jelent.
Augusztusban olvastam a legtöbb könyvet, 17-et.
Márciusban és novemberben pedig a legkevesebbet, 5-5 könyvet.
Az összes olvasott könyv írói között a férfiak aránya 24% .
2011-ben általam olvasott könyvek közül 81-t írtak nők.
A regények aránya: 93%
A tavaly olvasottak között 7 volt non-fiction, ami egész szép szám magamhoz képest aki erősen szépirodalmi beállítottságú vagyok.

A 106 könyv közül tavaly 42-t olvastam angolul, úgyhogy az előző évek terveit, hogy növelem az angolul olvasott könyvek hányadát szépen tartottam is. Idén a könyvtár kisebb szerepet játszott, mert az olvasott könyveknek csak a 21%-a származott innen, 19-t pedig kölcsön kaptam, de ide számítottam azokat a regényeket is, amelyeket a Netgalleyről töltöttem le és a DRM 55 nap után letiltotta őket. S az idén megvásárolt e-könyv olvasómnak hála 26 könyvet olvastam elektronikusan, úgyhogy a statisztika újabb kategóriával bővült.

Továbbra is rengeteg pénzt költöttem könyvekre, 123,436 forintot (ami lehet, kicsit több-kevesebb mert sokat vásároltam külföldről és az árfolyamok ugye rendesen ingadoztak idén), ebből 86 kötetet vettem.

Idén csak 9 könyvet vettem ajándékba, az összeg 16,5% -t ajándékoztam el, viszont továbbra is jelentősen bővítettem a gyerekkönyveink számát, most már két fiúnak vásárolhatok, úgyhogy jó kifogás sose rossz alapom vettem is nekik 18 kötetet.

Saját könyvtáramat végülis 58 kötettel bővítettem vásárlás formájában, ugyanúgy mint tavaly, s ebből 17 könyv volt elektromos, az összegnek több mint a felét (63%) fordítottam magamra. Mert megérdemlem 🙂

A legtöbb könyvet szokás szerint decemberben vettem, 15 db-ot s bár nem léptem be semmilyen könyvstopba, június 3 és július 22 között nem vettem egyetlen kötetet sem. Az 58 magamnak vett könyvből pedig csak 18t olvastam el idén (3 könyv olyan volt, amiket korábban már olvastam),úgyhogy közülük jó párat fel is pakoltam a várólista csökkentés polcára.

Amúgy nyeremények szempontjából meg tök jó volt az év, mert 5 könyvet is nyertem, ebből kettőt amúgy is nagyon vártam, egy kellemes olvasmányélmény volt és még van kettő, ami olvasásra vár. Ja és még az utolsó héten 4 e-könyvnyeremény is becsúszott.

Könyvvásárlási és olvasási szokásaimba eléggé beleszólt a májusban megkapott Sony readerem, ugyanis sokszor ugrottam e-könyv akciókra és vettem meg regényeket 1-2 dollárért, vagy éppen töltöttem le ingyenes könyveket. Persze ezek mind angolok voltak, magyar bolttal még nem próbálkoztam, de már néztem, hogy például a következő könyvklubos etapunkat, a Pixelt elektromosan fogom elolvasni.

A 2011-es év során sajnos a freeblog könyves aloldala szépen elhalt. Először még úgy tűnt, tudom egyedül is vinni a dolgot (Natasha kivonult a könyves világból inkább zenél), de aztán kiderült, hogy nincs rá időm és energiám. Voltak, akik jelezték, hogy igényelnék még, de sajnos én ezt már nem tudom vállalni és amúgy is úgy tűnik, a freeblog se mozog mostanában annyira a közös oldalak ápolása felé. Sőt még a könyvesblog is bezárt online régi formájában, de ahhoz nem volt közöm. Amúgy a blogban egyre több lett a nem csak könyvekről szóló írás, már megint sikerült felhúznom magam gyerekkönyveken, romantikus regényeken, volt szó sorozatokról, de azért 7x az olvasásról is írtam a nyári Olvasás 7 hete eseménysorozat kereteiben, meg volt interjú, játékok, beszámolók könyvbemutatókról és még a hangomat is hallattam, mert kétszer is vendégül láttak a Hármas könyvelésben. Sőt még egy szerző is vette a fáradtságot, elolvasta a véleményemet és reagált a kritikámra, méghozzá nagyon korrekt módon. A tavaly év végén meghirdetett csökkentsd a várólistádat nagy siker volt, legalábbis sokan próbálkoztak, még ha el is buktak (nekem is kemény volt a hajrá, bevallom) szerencsére nem keseredtek el, mert az újabb 2012-ben induló körre még többen jelentkeztek.

2011-ben elég szőrösszívű voltam, csupán két könyvre adtam 10 csillagot, de ennek ellenére azért még voltak nagyon jó olvasmányok. Meg rosszak is és idén megint voltak be nem fejezett könyvek, amiket meg is indokoltam itt meg itt. Sajnos a nagyon várt Éjféli gyors Lisszabonba-t se bírtam 90 oldalnál tovább olvasni, annyira nem fogott meg se a stílus, se a történet. S volt egy könyv, amiről nem írtam, mert bár most nem bírtam elolvasni, reménykedem benne, hogy egyszer még sikerül. De mivel épp rosszkor talált meg, vagy nem is tudom miért, alig haladtam vele, pedig igazán nekem való regény lett volna, de a sokadik hosszabbítás után inkább visszavittem a könyvtárba. Ez pedig Brandon Sanderson: Ködszerzet című regénye volt.

Na de akkor lássuk kicsit részletesebben mi volt az, ami 2011-ben bejött.

• Számomra az év regénye, magamat is meglepve, Max Brooks: Zombiháború című könyve volt. Egyszerűen zseniális ál-dokumentum regény, amiben mégis rengeteg olyan elem van, amitől hidegrázóan valóságos a története.
• A másik 10 csillagos meg egy klasszikus gyerekregény volt, Janikovszky Éva: A hét bőr-e nekem eddig kimaradt, de most már legalább tudom, honnan is való a Mentsük meg Bundert Boglárkától!
• Visszatérő toplistások akikben 2011-ben sem csalódtam: Jane Austen: Meggyőző érvek, Neil Gaiman: Sandman 4, Dennis Lehane: Hideg nyomon, Terry Pratchett: Agyaglábak, Vadkanapó, Christopher Moore, Bernie Rhodenbarr és Dávid Veron.
• Kelley Armstrong: Bitten című regénye egész más megvilágításba helyezte a farkasembereket, s a regény olvasása közben állandóan amerikai palacsintát szerettem volna falni, juharsziruppal (miután elolvastam, meg is tettem). Tőle a magyarul megjelent Szellemidéző is jó kis YA sorozat felütése volt.
• A másik kedvenc írónőmmé meg Jennifer Estep lépett elő. Tőle pont a YA regényét olvastam először a Touch of Frost-ot, amibe teljesen beleszerettem, főleg a mitológiai utalások miatt. De tud ő paródiát is írni szuperhősökről, meg nagyon dögös bérgyilkosnője is van, aki pókként szövi a hálóját.
• Halállal, elengedéssel és családi kötelékekkel meg szerelmekkel idén két YA regényben is találkoztam, mind a kettő nagyon jól volt megírva. A Ha maradnék lírikus és könnyfakasztó volt, míg a Saving June-ban a barátság és szerelem meg az elengedés dinamikája volt ami megfogott.
• A legjobb trilógia zárást pedig Suzanne Collinsnak köszönhetem, A kiválasztottal úgy fejezte be a regényfolyamát, ahogy nem vártam volna és ezért mindenképp le a kalappal előtte.
• Idén két magyar könyv is volt, amelyek 9 csillagot kaptak, Rácz Zsuzsa írásainak gyűjteménye és a mágikus realizmussal mesterien operáló Éneklő folyó.
• Az év történelmi regénye számomra A legnagyobb lovag volt, egyszerűen észre se vettem és már be is fejeztem a hatalmas kötetet, annyira magával ragadott a történet szövése meg a főszereplő jelleme, kalandjai.
• Idén sok romantikust olvastam, többnyire jól szórakoztam, legjobban talán Victoria Dahl trilógiáján, abból is főleg a középső kötet tetszett, Jamie története.
• Audrey Niffeneggerről nem gondoltam volna, hogy rajzban is el tudja mondani, de grafikus kisregénye a The Night Bookmobile eléggé szívenütött.

S még volt sok 8 meg 7 csillag, amelyek közül elég sok felsorolható lenne még, mert igazából ezekben mind volt valami, ami megfogott, de most az egész tavalyi termést nem fogom újra ideönteni.

Akkor most jöjjenek a citromdíjasok:

• Sajnos nekem nagy csalódás volt a Vörös Pimpernel, hihetetlenül modorosnak találtam és hiányoltam belőle a valódi kalandot.
• Jill Mansell se tud mindig elszórakoztatni chicklitjeivel, derült ki. A Szólóban főhőse és a nagyon 90-es évek átlátszó cselekménybonyolítása után azt mondom, mégse kell ő minden nőnek.
• Az év egyik hajtépése a From Notting Hill with Love, Actually volt ahol egyedül a cím sikerült jól, eléggé ahhoz, hogy mindenféle angol romantikus filmkedvelőt behúzzon a csőbe. Mondjuk Bridge jobban járt, mert ő legalább nem vette meg a regényt, velem ellentétben.
• A másik hajtépés meg a felnőtteknek szóló Twilight volt, azaz A boszorkányok elveszett könyve, ami még rátett az Alkonyat szörnyűségére pár lapáttal, meg keményborítóval és +300 oldallal. A vámpírok most már nem csak csillognak, hanem jógáznak is.
• A Girl in a Steel Corset meg annyira szép volt és ígéretes: steampunk, Jekyll és Hyde keveréke, aztán szépen besétált az összes YA sablon és minden elromlott.
• Az olvasó patkány meg igazából csak láthatólag nekem nem jött be, mert amúgy Firmin történetét mindenfelé mint a betűfalás allegóriáját és csodameséjét éltették, de én valahogy nem tudtam túltenni magamat azon, hogy De hát ez egy nyomorult patkány! S igen én a L’ecsót se bírtam.

S mivel igazán szeretek könyvekről beszélni, meg írni akár újra elő tudnám venni és ajánlgatni vagy éppen mindenkit lebeszélni arról a 106 könyvről, ami megfordult az olvasónaplóban, most megállok.

Fogalmam sincs, milyen lesz a következő olvasó év, mennyit és mit fogok kézbe venni. Kiválasztottam a várólistás könyveket, remélem azokat igen és tényleg jó lenne közelíteni egymáshoz a megvett és elolvasott könyvek arányát. A blogon egyelőre nagy változásokat nem fogok eszközölni, olvasok majd és írok, meg néha játszunk, oké?

Szóval idén is maradok a hagyományőrző Ősblogger.

Fénykép @Németh Vica