Beth Kephart: You Are My OnlyAzt hiszem, a borító keltette fel a figyelmemet, meg persze a fülszöveg és az, hogy ilyen témáról egy YA könyvben lehet olvasni. Érdekelt, miképp valósítható meg a történet és hogyan lehet erre felhívni az ifjúság figyelmét. Mindenesetre nem csak a téma miatt nem egy szokásos ifjúsági regény ez, hanem Beth Kephart egészen irodalmi hangja miatt is.

A regény két lányról szól, Emmyről és Sophie-ról, akik felváltva beszélnek a regényben. Emmy alig húsz éves, életének értelme az épp csak négy hónapja született gyermeke, aki aztán egy verőfényes napon eltűnik. A lány teljesen összeomlik, próbálja megtalálni Babyt, de nem jár sikerrel. Körülötte mindenki úgy hiszi valami nem stimmel Emmyvel, úgyhogy végül egy elmegyógyintézetben köt ki. A másik történetszál Sophie-ról a 14 éves lányról szól, akit otthon taníttat az anyja s aki igazából mindig a négy fal között tölti az idejét. Kivéve amikor költözködnek, mert azt sűrűn teszik, utaznak városról városra és a lány már nem is számolja, hány helyen laktak. Azonban ahol épp élnek, Sophie figyelni kezdi a szomszédokat és hamarosan megismerkedik Joey-val meg a nénikéivel. Összebarátkoznak és a lányban egyre erősebbé válik az érzés, hogy körülötte nincs minden rendben. Kritikusabban szemléli az anyját és válaszokat keres a kérdéseire, s meglepő felfedezéseket tesz.

A könyv azonnal magával ragadott, mert mindig megráz, ha arról olvasok, egy anya elveszti a gyermekét, főleg ha önhibáján kívül. Úgyhogy komolyan vérzett a szívem Emmy-ért. Ráadásul Kephart hangja egészen különleges volt, teljesen vissza tudta adni egy fiatal, nem túl iskolázott lány érzéseit, akinek a világa s, vele együtt ő is darabjaira esik. Sophie története pedig határozottan izgalmas és érdekes volt. Nagyon jól voltak ábrázolva a szomszédai, Joey és bohém nénikéi, akik között szinte tapintható volt az egyensúly és a biztos szeretet. Aztán ahogy haladt előre a történet, Emmy nézőpontja megrekedt és nem mozdult tovább. Mintha megállt volna számára minden, de az olvasónak is és kicsit már nehéz volt olvasni róla, mert nem értettem most akkor most mi van? Tart valahova az ő sztorija? Mi történik igazából az intézetben? Kikerül onnan? Hogyan? Egyáltalán mi történik vele? Mert míg Sophie története kerek egésszé forrt ki, Emmy-é valahogy félbe maradt. Teljesen összezavart.

Sokan panaszkodtak arra, hogy ha nem olvasták volna a fülszöveget, nem is érették volna meg a történetet. Ami végülis igaz, mert Kephart líraira sikerült prózájából, főleg ami Emmy történetét illeti nehéz kihámozni a tényeket. Sophie már sokkal kiegyensúlyozottabb személy és nála csak az évei száma és limitált tapasztalatai az, ami zavaró lehet, de igazából ő sokkal felnőttesebben gondolkozik, mint Emmy, s ez átjön akkor is, amikor az ő szeméve látjuk a történteket.

Nagyon összezavaró könyv ez. Egyrészt teljesen összetöri az ember szívét, ami Emmyvel történik és lehet izgulni Sophie-ért, ugyanakkor valahogy mégis zavaros marad az egész és ami először érdekesnek meg izgalmasnak ígérkezik kicsit vontatott és önismétlő lesz. A stílus is eleinte újnak, frissnek érdekesnek tűnik, de a végére az is zavaros és unalmas lesz. Úgyhogy igazán csak közepes értékelést kap tőlem a regény.

Kiadó: EgmontUSA
Megjelenés: 2011 október
Terjedelem: 384 p.
ISBN: 9781606842720
Honnan: Netgalley, recenziós e-book

Buy This Book from Book Depository, Free Delivery World Wide

3 Stars
Oszd meg!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *