Azt hiszem magamat is megleptem, amikor elhatároztam, hogy elolvasom a Zombiháborút. Nem igazán az a fajta könyv, amit forgatni szoktam. Nem mondom, olvastam már zombikról, láttam őket filmben is, ifjú koromban nem zavart a horror, de aztán ahogy öregedtem és szülő lettem, valahogy kényesebb lett a gyomrom. Már a túlzott vérre applikáló, vagy nagyon meghökkentő és lelkileg mély nyomokat hagyó thrillereket se bírom. De mostanában annyit lehet hallani a készülő filmről, hogy úgy gondoltam, belenézek.

Az emberiség túlélte a zombiháborút. Ami vagy egy évtizedig tartott és egy tucat éve folyik a világ helyreállítása is, de még semmi se a régi. Max Brooks egy ENSZ jelentéshez gyűjt anyagot, amiből aztán ki kell hagynia a személyes beszámolókat, s hát ebből születik meg ez a könyv. Ami igazából olyan, mint egy riportregény, szinte non-fiction, már ha elfogadjuk, hogy volt zombiháború. A riporter körbejárja a világot és az interjúalanyok összeszerkesztett elbeszéléseiből megismerhetjük, hogyan kezdődött a zombiinvázió, mit történt egyes földrészeken, egyéni és közösségi sorsokat ismerhetünk meg, s rajtuk keresztül kiderül, miképpen is sikerült felvenni a harcot egy olyan ellenséggel, amellyel az emberiségnek még nem volt dolga. S hogy sikerült végül nagyjából felülkerekedni ezen a vészen.

Egész egyszerűen zseniális az alapállás. Max Brooks – tételezzük fel, ő a riporter – csak a munkáját végzi és közben alapos képet kapunk arról, mi is történt a világban. Még azt is megtudhatjuk, Magyarországon hogy próbáltak túlélni az emberek. S bár persze amerikai az író, s a legtöbb elbeszélő az USA-ból származik, azért van itt több kínai, japán, dél-afrikai, dél-amerikai, indiai stb. elbeszélő is. Mert a zombiháború igazán totális háború volt, a legtotálisabb mind közül. Ugyanis nagyon hihető, hogy egy ilyen fertőzés, még ha a viszonylag zárt Kínából is indulhatott hogy harapózhatott el az egész világon. Brooks ráadásul belekever mindenféle politikát, vallási eltéréseket és nagyon valóságos az is, egyes népek hogy viselkednek, ki mit tesz annak érdekében, hogy felülkerekedjék a szörnyeken. Ettől tűnik olyan valóságosnak az egész: mert abszolút hihető, hogy neten élő japán diák csak akkor veszi észre, hogy baj van, amikor már az ajtaján dörömbölnek a Zack-ek, hogy magára marad észak-Korea, hogy Kuba a nagy nyertes lesz, hogy Kínában nem törődnek az emberáldozatokkal, hogy karanténokat hoznak létre, hogy a kannibalizmus felüti a fejét, rádiósok őrülnek meg, és hogy az oroszok a valláshoz fordulnak útmutatásért és végül visszatérnek a diktatúrához, mert nekik az fekszik.

Még startégiát is kialakítottam magamnak: zombikkal kapcsolatban csak és kizárólag a Haláli hullák hajnalára szabad gondolnom. Akkor talán nem fogja megfeküdni a könyv a gyomromat. Még szerencse, hogy amúgy nem vagyok egy túlzottan vizuális típus, szóval a zombitámadások leírását sikerült megemésztenem. S bár volt benne nem 1 megdöbbentő részlet az emberi természetről, a távolságtartó stílus segített, hogy ne viseljen meg annyira. Meg egyébként is igazán nem a borzongató részre ment rá a regény, mert ugyan voltak benne plasztikus leírások, de szerencsére, mint riportkönyv inkább a tényekkel és eseményekkel, összefüggésekkel foglalkozott. Ami azért hatásos, mert horror-sci-fi létére teljesen valóságosnak tűnik a történet. Azért is van még jól felépítve a könyv, mert a hivatalos verziók után minden fejezetben megkapjuk az emberi vonulatot is, a kisemberek szempontjából is megtudhatjuk, hogy viselkedtek a nagy pánik, a visszavágások, a fordulat idején, s mit gondolnak a győzelemről.

Max Brooks megírta a zombiháborúról a maga Híd túl messzevanját és éppen ezért vagyok kíváncsi a filmre is, hogy tudják ezt a rengeteg különböző eseményt, embert ahol csak a kérdező személye az állandó összehozni egy egésszé. Szóval ki hitte volna, hogy az év egyik könyve számomra egy zombis sci-fi lesz, de ez megtörtént. Mert ez egy elgondolkodtató és ijesztően reális regény arról, hogy viselkedne az emberiség egy globális katasztrófa idején. Ráadásul ez a magyar kiadás is szuper, kiváló fordítás, alapos jegyzetek (a fordító is biztos beleszeretett a regénybe), s bírom, hogy a Könyvmolyképző vastag köteteit is jól lehet tartani, lapozgatni és nem esik szét darabokra vagy használódik el a gerince.

Eredeti cím: Wolrd War Z
Fordító: Pásztor Zoltán
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2011 (2006)
Terjedelem: 400 p.
ISBN: 9789632452753
Honnan: Könyvtárból


Save

Save

5 Stars
Oszd meg!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *