Brenna Yovanoff: Az elcserélt

Nem vagyok az a típus, aki Halloween környékén horror filmeket néz és Stephen King regényeket olvas, hogy hangulatba kerüljön és rémüldözzön egy sort. De most sikerült egy olyan könyvet sorra keríteni ezen a hosszú hétvégén (Mindenszentek, Holtak napja stb.), ami igazán passzolt a hangulathoz. Olyan igazi félhomályban, takaró alatt olvasandó regényről van szó, ami sejtelmes, különleges, titokzatos ugyanakkor nem gyomorforgató és elborzasztó. Horror light, a legjobb értelemben.

Gentry városa különleges hely, mert annak ellenére, hogy a környéken válság van, az itteniek jól élnek, nincsenek problémáik. Leszámítva, hogy néha eltűnik egy kisgyerek. Ami meg a helyére kerül, többnyire meghal és eltemetik. Ilyen gyerek volt annak idején Mackie Doyle is, aki azonban csodával határos módon életben maradt. Csak nagyon különbözik mindenkitől: nem léphet megszentelt földre (ami nehéz, ha az ember apja tiszteletes), nem bírja a vér szagát, nem érhet fémhez, mert megsérül, érzékszervei hihetetlenül élesek stb. De már tizenhat éves és él ezzel a többszörös átokkal, s megtanulta, hogy leginkább arra kell vigyáznia, ne tudódjon ki, hogy ő más, mint a többiek. Mert akkor sanyarú sorsra juthat, hisz köztudott, hogy az emberek szeretnek bűnbakot találni, ha valami ismeretlennel találkoznak, s a város történetében már volt nem egy ilyen tragédiával végződő eset. Úgyhogy Mackie igyekszik élni a tinik életét: lóg a haverjaival, az iskola legnépszerűbb lánya tetszik neki, zenél, bulikba jár. De egyre nehezebben tudja fenntartani a látszatot. A rosszullétei sűrűsödnek, s amikor egy újabb kisgyerek hal meg a városban, a kislány nővére hozzá fordul segítségért. Tate Stewart meg van győződve arról, hogy amit eltemettek, az nem a húga volt, de senki se hallgat rá, az egész város úgy tesz, mintha normális lenne, hogy kisbabák halnak meg hirtelen. Talán Mackie a fura srác tud valamit, ezért próbálkozik nála, de a fiú letagadja, hogy bármit is sejtene a dolgokról, hisz a normálisság látszatába beletartozik az is, hogy ő is úgy tesz, mintha Gentryben minden oké volna. De aztán változnak a dolgok és a fiú kénytelen belefolyni egy csomó mindenbe, amitől eddig elzárkózott. Feladja passzivitását, kilép az árnyékból, hogy segítsen szerettein és megtanulja, kikre számíthat, s mennyit ér a barátság és a feltétlen szeretet.

A padlás teli van ifjúsági regényekkel, amelyek valamilyen módon próbálnak a fantasy területére bemerészkedni, hol különleges lényekkel, vámpírokkal, vérfarkasokkal, angyalokkal operálnak, hol pedig mondákkal, mesékkel, népi hagyományokkal, folklórral. Az elcserélt az utóbbi kategóriából való és hogy mi teszi kiemelkedővé, az eléggé sok összetevőből áll. Egyrészt, hogy szabadon kezeli a kelta mondavilágból ismert neveket, lényeket, regéket, másrészt meg ott van az atmoszféra, a titokzatos kisváros, ahol mindenki tud, de legalábbis sejt valamit mégis félrenéz. Ez meg a klasszikus horrorokat idézi. Mindezt pedig megfejeli egy esendő, szerethető főhőssel. Mackie ugyanis olyan, mint bármely tizenéves: kívülállónak érzi magát (mondjuk ő jogosan), nem találja a helyét, szeretne beolvadni a környezetébe, tartozni valahova, görcsösen ragaszkodik a normálisság látszatához. De aztán ráébred, hogy akikhez tartozna azok se feltétlenül rosszak, megvetendők, közöttük is talál olyanokat, akikre számíthat, nem beszélve arról, hogy kiderül, mennyire fontos a barátság, a családi kapcsolatok egy tini számára. Főleg itt nagyon megható Mackie és nővére egymás iránt érzett szeretete.

Ráadásul Brenna Yovanoff is egyike azoknak, akik kiválóan meg tudják teremteni az atmoszférát, a könyv elején mi is átérezzük, hogy milyen is lehet egy elátkozott kisváros még átkozottabb lakójának lenni. Ráadásul az, hogy egy fiú az elbeszélőszintén jó pont. Mert nem egy lány nyavalygását kell olvasgatni, s az, hogy főszereplőnk sokkal toleránsabb a fura, rémisztő dolgok iránt szintén kiemeli a tömegből. Ezért nem is annyira ijesztő és rémísztő, amikor az ember élőhalottakról, csonkításról, fura lényekről stb. olvas. Igazából hasonlót ebben a formában, témában még nem olvastam. Már a borító is telitalálat, s eleve azt is megmutatja, hogy ugyan ifjúsági, YA (Young Adult) a regény, kicsit túlteng benne néhány horrorba hajló leírás. De mindez nem okoz rossz álmokat, mert mesterien van adagolva a szépség, a jóság és a humor ahhoz, hogy elszórakoztasson egy őszi estén.

Eredeti cím: The Replacement
Fordító: Bottka Sándor Mátyás
Kiadó: Egmont Kiadó
Megjelenés: 2010 (2010)
Terjedelem: 328 p.
ISBN: 9789636279684