Georgette Heyer: Francia négyesGeorgette Heyer nevével már elég sokszor találkoztam regényekben és az interneten is. Mindig arra szoktam hivatkozni, hogy a Csirketáncban olvasott Venetia sok regényt tőle, aki maga is egy Heyer hősnőről kapta a nevét. Továbbá a manapság divatos történelmi-romantikus regényírók, akik a XIX. század eleji Angliába helyezik történeteiket őt tekintik példaképnek. Heyer a XX. század első felében kezdett el írni, krimiket és romantikus regényeket írt. Újra divatba hozta Jane Austen korát, csak persze sokkal könnyedebbre vette a stílust. Én is vettem még a Red Busban egy kötetet tőle, a Bath Tanglet, mert megfogott a bájos borítója (egyébként majd az összes regényét kiadták ebben a stílusban) , de mindig odébb pakoltam, hogy majd elolvasom. A könyvklubunkban is többször felmerült a neve, páran olvastak tőle néhány regényt, de mivel követelmény, hogy magyarul is elérhető köteteket olvassunk, mert vannak néhányan, akiknek nem megy könnyen az angolul olvasás. Ekkoriban utána néztünk, hogy magyarul már megjelent két kötete valamikor a 90-es években (A kastély titka, A vágy tüze) de ritkán kapható antikváriumokban. Úgy hogy amikor megtudtam, hogy a Gabo kiadó nem csak a modern régens korban játszódó írónőtől, Julia Quinntől jelentet meg regényeket, hanem az inspirációt is kiadja, a Francia négyes azonnal felkerült a kívánságlistámra.

Kitty Charing nincstelen lány, akit egy különc, mogorva bácsi neveltetett fel, mert a szüleit kedvelte, s most kihirdeti a végrendeletét: ő kapja meg a vagyonát, feltéve, ha családjából valamelyik unokaöccse feleségül kéri. Természetesen a lánynak lenne választottja, de ő nem jön el, helyette olyanok állnak elő lánykéréssel, akikre gondolni se akar. Viszont szeretne már elkerülni legalább egyszer Londonba és ezért ráveszi azt az unokaöcsöt, akinek eszébe se jut nősülni, sőt az örökségre sincs szüksége, hogy játsszák el, jegyesek. Kitty úgy okoskodik, ha mindenki azt hiszi, hogy eljegyezte őt Freddy Standen, akkor eljuthat a fővárosba vőlegénye családjához, ott bevezethetik a társaságba, s igazán felhívhatja magára végre Jack Westruther  figyelmét, aki majd belátja, milyen rosszul is tette, hogy nem akart Matthew bácsi irányítására nősülni. A két fiatal el is jut hát Londonba, de nem teljesen úgy alakulnak a dolgaik, ahogy tervezték. Freddy azon veszi észre magát, hogy még egy áljegyesség is több problémával jár, mint amihez ő eddig hozzá volt szokva, Kitty pedig néha nehezen navigál a számára ismeretlen társasági területen. Aztán meg kiderül, hogy a jóképű Jack is több vasat tart a tűzben, kéne is neki az örökség, de megállapodni meg még nem akar. S újabb meg régibb kérők is feltűnnek, ráadásul a lány sikeresen belekeveredik két szerelmi ügybe is, amit szeretne megoldani, hogy mindenki jól járjon, de egyedül nem igazán sikerül neki és egyre többször kell Freddyhez fordulnia segítségért.

Szóval határozottan bűbájos története ez, ahol nem is annyira a női, hanem a férfi főszereplő az, aki belopta magát a szívembe. Freddy Standen engem P.G. Wodehouse férfialakjaira emlékeztetett. Mindenki úgy gondolja róla, hogy felületes, csupán a divattal foglalkozó, amúgy jóindulatú fiatalember, akinek soha semmi komoly gondolata nincsen. Aztán kiderül, hogy a szíve aranyból van, eddig se csak úgy a vakvilágba élt, hanem igenis jó megfigyelőképessége van és persze fanyar humora, s elnézően kezeli nőnemű rokonai és ismerősei mindenféle rigolyáját. A sok szövevényes szerelmi és társadalmi szál mellett Heyer finom humora is csillogott. Amolyan angolosan: fapofával, odavetett félmondatokkal, kiváló meglátásokkal. Olvasva őt, kicsit úgy érzem, hiába olyan nagy divat amerikai írónők között ez a kor, s van sok bestseller ami a kezeik közül kikerül, valahogy nem tudják ezt azon a színvonalon, s könnyedén, erőlködés nélkül művelni mint ahogy azt a britek, s Heyer teszi.

Eredeti cím: Cotillion
Kiadó: Gabo
Fordító: Bozai Ágota
Megjelenés: 2010 (1953)
Terjedelem: 389 p.
ISBN: 9789636893491


4 Stars
Oszd meg!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *