Még valamikor februárban sikerült megnézni a filmet, ami még a nagyon kritikus páromnak is határozottan tetszett. Aztán Natashánál látva a regényt, megkörnyékeztem és kölcsönkértem tőle. A könyv és a film témájában és hangulatában is különbözik egymástól az utóbbi a főszereplőt és az alaphelyzetet vette az előbbiből. S most azt kell mondanom, hogy nekem jobban bejött a film, mint a könyv. Holott az elején nagyon jól indultminden, mert elképzeltem amint George Clooney narrálja nekem a történetet. Aztán a könyv valahova máshova kanyarodott.
Főhősünk (Ryan Bingham) imád repülni, ott él a levegőben, a reptereken, még a földi lakását is lemondta nem is rég. Persze azért nem céltalan repkedés az élete, mert vannak céljai. Az egyik, hogy az általa használt légitársaságnál összegyűtse a hűségmérföldeket és meglegyen neki az 1 millió mérföld. A másik pedig, hogy otthagyja jelenlegi állását (ami abból áll, hogy kirúgott dolgozóknak ad karriermódosítási tanácsokat) és bekerüljön a titokzatos MyTech nevű céghez, amelyről olzan sokat hallott már de mégse ismeri senki a működését. Valamint még egy könyvet is ír, amit szeretne kiadatni. Egy hete van, hogy mindezt lerendezze, mert a felmondása már ott van a főnöke asztalán, aki éppen nyaral, de a hét végén visszatér. Azonban hiába van megtervezve neki egy szoros útiterv, előre lefoglalt járatok, szállók, kölcsönautók valahogy semmi se úgy alakul, ahogy tervezi. S még családi problémák is előjönnek, húga esküvőjére készülnek, de a menyasszony eltűnik, valaki visszaél a hitelkártyájával, titokzatos dolgokra költik nem csak a pénzét, de a nehezen összegyűjtött mérföldjeit is. Ahogy telik a hét, Ryan régi ismerősökbe botlik, újabbakat talál, egyre erősödik benne a megérzés, hogy figyelik. Kérdés, hogy vajon ki és miért? A légitársaság? A volt főnöke? Vagy leendő munkaadói? Valaki el akarja netán lopni a személyazonosságát?
Határozottan értékeltem a szatíra jelleget. Elképesztőek ezek a kitalált munkakörök, mert nemcsak Ryannek de a legtöbb embernek, akivel találkozik valami olyan állása van, hogy tanácsadó vagy teljesen felesleges árukat árul, esetleg ír valami önsegítő könyvet, előadásokat tart stb. Mint Ryan. Aztán meg ott van az a titokzatos MyTech cég, ami Ryan álmainak netovábbja de ő se tudja, hogy mit csinálnak, mivel foglalkoznak, csak egyre zavarosabb lesz a kép, minél több emberrel beszél róla, mégis ott akar dolgozni. Ez a vállalati Amerika: tiszta homály az egész, mégis el tudják adni úgy, hogy odavannak érte az emberek.
Ja és nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a regény még 2001 szeptember 11 előtt íródott, amikor még imádtak repülni az USA-ban. Azóta gondolom kicsit változott ez a helyzet.
Nekem határozottan jobban tetszett a film és nem sikerült felmelegednem ez iránt a Ryan Bingham iránt, George Clooney képzelt narrációja ide vagy oda, túlságosan is távoli személy maradt. Fokozatos összeomlása pedig, ami jól látható volt a regény folyamán, teljesen hidegen hagyott. Ez az a fajta vállalati és emberi kultúra ami ugyan valószínűleg vonzó kívülről, de belülről üres és lélektelen. Nincsenek barátok, szerelmek, mindenki akar valamit a másiktól, s mindenki hazudik. Még a kérdések se igazak, amiket feltesznek. Plusz még lassan is olvastam, pedig az elején nagyon belevetettem magam, aztán ahogy hidegültem el a szereplőtől úgy sikerült egyre lassabban is olvasni és a vége már nagyon szenvedős volt.
Eredeti cím: Up in the Air
Fordító: Sullivan Ferenc
Kiadó: Nyitott Könyvműhely
Megjelenés: 2010 (2001)
Terjedelem: 384 p.
ISBN: 9789639725997
No, akkor le is veszem a kívánságlistámról.
A film nekem is tetszett.
nem is akarta az író, hogy szeresd 🙂
Clooney sokat ártott a sármjával a könyvnek…
@murci Persze az én egyéni problémám, hogy nem szeretem az olyan könyveket, ahol unszimpatikus az elbeszélő. A filmben ábrázolt története Ryannek nekem jobban bejött volt.
Amúgy bírom, hogy le Bőrönd Ödönözted:)
Én inkább ez csak filmre tartogattam. Bár sokan olvasták az ismerőseim közül, de filmben valahogy mindenkinek jobban tetszett. Úgy látom neked is 🙂
sokadik címváltozat volt 🙂
és amikor Mafiának tetszett, tudtam h jó lesz..
szia
hát én még nem döntöttem el a film, vagy a könyv tetszik jobban. Csak azt nem értem, hogy engedhette oda a könyve alap-alapját az író, és vethette el a benne levő alap érzéseket Jason Reitman. Pedig, ha így az eredeti gondolat világgal, a kiégettebb Ryannel filmesítik meg a könyvet az oscar is esélyesebb lett volna, mint a rendezőnek, mint Clooneynak.
Nekem ez úgy mond el lett clooneysítva.
Én is próbáltam így olvasni, mintha ő narrálná, de aztán elvetettem és egy új egek urát teremtettem.
Meg nekem hiányzik Natalie alakja, sajnos rájöttem, hogy ő csak a film kedvéért jött létre, mint aki a néző elé próbálja tárnni Ryan igazi arcát, mivel a filmben nem mond el mindent…
Láttam a filmelőzetest, de az sem fogott meg igazán. Nem is gondoltam nagyon hogy elolvasnám könyvben, de most még kevésbé hajlok már rá.