Menu Close

Pierre Bayard: Hogyan beszélgessünk olyan könyvekről, amelyeket nem olvastunk?

Natashánál olvastam a kötetről először és rohantam is a könyvtárba, hogy kivegyem. De első nekifutásra ez nem sikerült. Aztán a központiban a példányok szépen ott sorakoztak a polcon és így elolvashattam a kötetet.

A kötet azért nem olyan emberekhez szól, akik nem szeretnek vagy akarnak olvasni, inkább azokat menti fel mindenféle kötelezettség alól, akik kicsit kétségbeesnek, hogy rengeteg olvasnivaló van de az idő meg véges. Igazából lehet úgy is beszélgetni könyvekről, hogy nem olvassuk őket végig alaposan. Sőt Bayard szerint minél több saját gondolatot adunk hozzá egy általunk akár csak hallomásból ismert műhöz, annál jobban szolgáljuk az irodalmat és gazdagítjuk kultúránkat.

Ráadásul a szerző komoly irodalmi példákon és neves írók regényein (Robert Musil, Umberto Eco stb.) vagy éppen esszéin (Oscar Wilde) és viselkedésén (legjobb és a francia irodalmi életről kiváló képet adó Paul Valery anekdoták) keresztül valamint az Idétlen időkiggel példálózva (amit elég bizarrul Egy végtelen napnak fordítottak) bizonygatja, hogy nincs semmi rossz a nem olvasásban.

Alapjában érdekes egy hozzáállást propagál Pierre Bayard, aminek vannak jó pontjai, de a teljes nem olvasással nem tudok egyetérteni. Ráadásul nem hiszem el, hogy ő ennyi könyvet, amelyekről olyan részletesen beszél csak Átlapozott vagy Hallomásból ismert kötetnek tüntet fel.

Továbbá igazából azt, amire gondoltam, hogy jó lesz nem adta meg nekem. Túlságosan is elméleti dolgokat boncolgatott és kevés gyakorlati tanácsot adott, pedig a cím mást sugallt.  Úgyhogy míg eleinte nagy élvezettel olvastam a kötetet, a végére kicsit csalódott lettem a fent említettek miatt.

Ugyanakkor továbbra is csinálom amit eddig: olvasok, beszélek könyvekről amiket olvastam és olyanokról is, amiket nem, de van róluk elképzelésem. Mert másoktól hallottam róla, utána néztem az információknak, átlapoztam őket, hogy képet kapjak róluk, vagy mert munkaköri kötelességem volt a kézbevétel és egész jól ki tudom szűrni amire oda lehet/érdemes/kell figyelni, ami beszédtéma lehet.

Eredeti cím: Comment parler des livres que l’on n’a pas lus?
Kiadó: Lazi Könyvkiadó Kft.
Fordító: Kovács Ilona és Boros Krisztina
Megjelenés: 2007 (2007)
Terjedelem: 188 p.
ISBN: 9789639690561

3 Stars

1 Comment

  1. Pingback:Könyvek a könyvimádatról | Olvasónapló

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *