Hogyan másképp is tudott volna olyan szerelmi történeteket írni Jane Austen mint hogy maga is megtapasztalta ezeket az érzelmi viharokat? Csakhogy ennek sehol semmi nyoma az írónő hivatalos életrajzaiban. S erre milyen jól lehetne egy romantikus történetet alapozni. Amit Syrie James meg is tett regényében. Nem értem én se a könyvesblogos felháborodást, hogy hazudik a kiadó (a Kelly KFt kezdi magát összeszedni, ami a borítókat illeti) hiszen a címlap elég sok mindent tisztáz: Jane Austen naplója, író: Syrie James, műfaj: regény. Szóval aki ez alapján valami tényre vágyik az csak magára vethet. (Egyébként a száraz tényeket és adatokat a kötet végén egy kronológiában meg lehet találni)

Én nem ringattam magamat illúziókban: itt egy romantikus regény, aminek a koncepciója nem más, mint eljátszani, hogy pont Jane Austen tollából nőtt ki. Eddig ugyan elkerültem gondosan az Austen koppintásokat, a rengeteg folytatásos regényt, de most kicsit benne voltam a lendületben: el kéne olvasni Gaskelltől az Édesek és mostohákat, közben megnéztem végre a Jane Austen book clubot, lapozgattam újra a regényt is, elolvastam a Shields-féle Austen életrajzot aztán az antikváriumban potom pénzért szembe jött velem ez a könyv is, törölhettem tehát a könyvtári kívánságlistámról. Szóval a hangulat megfelelő volt, kívántam is valami hasonlót.

A regény határozottan jól indul: találnak egy ládát, benne Jane Austen eddig eltitkolt emlékirataival, s ennek megszerkesztett változata olvasható, melyből fény derül egy titkos kapcsolatra, amely az írónő életében fontos volt ugyan, mégse lehett róla nyilvánosan beszélni. Az elbeszélő tehát maga Jane Austen, s a stílus tényleg emlékeztet az övére, könnyed, olvasmányos és teli van a könyveiből ismert idézetekkel. Na és jelenetekkel. Részemről ezek voltak azok a részek, amik nem tetszettek. Mert azt olvastam, hogy Austen igyekezett nem sokat és főleg nem egy az egyben felhasználni dolgokat az életéből, bár kétségtelenül hatással voltak rá az élményei. Itt meg a cselekményvezetés és néhány kulcsjelenet arra akar utalni, hogy ezek alapján keletkeztek a Meggyőző érvek, az Értelem és érzelem valamint a Büszkeség és balítélet fontos részei, emlékezetes pillanatai.

A szerző igyekszik az ismert tények, események, emberek és helyszínek közé illeszteni a történetet, ami végülis sikerül neki. Csupán azt nehezményezem, ha már kitalált egy szerelmi történetet Jane Austen köré miért nem írt valami eredetibbet? Miért nem saját kútfőből dolgozott? Miért koppintotta le igazából a fent említett regényeket?

Úgyhogy az első kiváló 100 oldal után a könyv második fele számomra hitelét vesztette és hatalmas csalódás volt.

2 Stars
Oszd meg!