A párom előbb olvasta el a regényt, mint én, s amikor befejezte, azt mondta, hogy „Ez a neked való fantasy”. S valóban az első oldalaktól kezdve magába szippantott a könyv és mostanában tőlem szokatlan módon, 2 nap alatt végeztem vele. Nekem amúgy is tetszenek a sárkányos sztorik, amelyek nem annyira a hagyományos fantasy vonalát követik, pl. Anne McCaffrey regényei. Naomi Novik meg az egész fantasztikus sárkányos sztorit azzal fejeli meg, hogy kitalált világ helyett egy meglévő, csak éppen alternatív múltba helyezi a lényeket. A napóleoni háborúk idején vagyunk, s a sárkányokat bizony teljesen normális állatoknak tartják az emberek: persze nagyobbak meg több velük a munka, de nagyon megéri foglalkozni velük, ráadásul az általuk képzett hadtest háborúk sorsát képes megfordítani.
William Laurence kapitány hajójával, a Kevéllyel, elfog egy francia fregattot, s a rakterében értékes árut talál: egy sárkánytojást, s abban reménykedik, akárcsak legénysége, hogy jó kis hadizsákmányt kapnak érte. Csakhogy a tojás már lassan ki fog kelni, s egy sárkány csak akkor igazán értékes, ha sikerül befogni. Azonban a tengerészek, akárcsak sokan mások nem kedvelik, ismerik a belterjes Repülő Hadtestet, s nem igazán tartják előrelépésnek, ha oda kerülnének, úgyhogy a kapitány sorsot húzat, hogy ki lesz kénytelen felkészülni, amennyire csak tud a sárkányokból és befogni a kikelő példányt. A megszülető sárkánynak azonban megvan a maga elképzelése, és Laurence-t választja röptetőjének. A kapitány kénytelen hát megválni eddigi életétől, tisztségétől, a jól elképzelt jövőjétől, amit szörnyen sajnál, bár kárpótolja valamennyire az a kapcsolat, ami kialakul közte és Temeraire között. Laurence ugyan megtarthatja kapitányi rangját, viszont az életét nem és a Repülő Hadtestben egészen más szabályok érvényesülnek, mint amihez a haditengerészetnél hozzá szokott. A skóciai kiképzőtáborban azonban hamarosan kiderül, hogy egy sárkányt irányítani, kormányozni nem sokban különbözik attól, ahogy egy hajót kell, mert van legénysége, manőverek, taktikák stb. úgyhogy a kezdeti nehézségek után Laurence megtalálja a helyét. Bár még mindig kilógnak kicsit a sorból Temeraire-rel, aki különleges, kínai fajta, ráadásul nagyon intelligens is, s nem elégíti ki mindig az, ami a többi sárkányt.
A könyv tehát izgalmas, jól van megírva, a karakterábrázolás pedig igazán kiváló. Úgyhogy igazából olyan mintha keresztezték volna a Kapitány és katonát (és itt a regényfolyamra gondolok, nem csak a filmre, ugyanis az angoloknál elég komoly irodalma van ennek az időszaknak) a perni sárkányokkal. A regény végén egyértelmű, hogy további részek várhatóak, s az angol oldalakat böngészve kiderül, hogy már az 5. kötet jelent meg a sorozatból, szóval van mit várni.
Részemről nagy lelkesedéssel olvastam a könyvet, teljesen beszippantott a világ, a szereplők, a cselekmény, amit Naomi Novik kreált.
De jó, hogy írtál róla, mert nemrég szemezgettem vele, csak nem mertem látatlanba bevállalni. Így most felkerül a kívánságlistámra.
Na ezt nagyon egyszerre olvastuk 🙂 Én konkrétan tegnap tettem le, és most nemtom megszerezzem-e a többit angolul vagy ne…
Most délelőtt fejeztem be, igazán tetszett, remek mű. 🙂 Úgy kerültem ide hogy próbáltam megkeresni a többi részt, megvan-e magyarul, sajnálattal látom hogy csak angolul elérhetőek még a további kötetek.
Bárkinek – aki szemez e könyvvel – melegen tudom ajánlani a történetet, nem fog benne csalódni.
Szerintem ne veszítsd el a csüggedésedet, az Agavéban lehet bízni, ha egz biznic beindul, szóval tuti fordítani fogják a többi kötetet is.
Pingback:Könyvtáras kérdőív