Sandra Brown valamikor nagyon közel állt a szívemhez, majdnem úgy, mint Nora Roberts, mert rajta is tanultam meg angolul, de aztán néhány korai regénye, majd pár későbbi is a nagy klasszikusok (French Silk, Where there is smoke, The Witness, Charade, Mirror Image, Slow heat in Heaven) után egy kicsit óvatosabbá tett vele kapcsolatban. Úgyhogy nem feltétlenül vásárolgattam tőle antikváriumokban, idegennyelvű boltokban, a magyar romantikus regényekhez való kiadói/fordítói hozzáállás miatt anyanyelvemen meg kerültem. Aztán ez a regény valahogy úgy gondoltam a múltkori White hot aránylag kellemes szórakoztató volta után megér egy köcsönzést a könyvtárból.
S valóban kellemesen szórakoztam.
Gyorsan olvasható, izgalmas regény, ahol ugyan a romantikus szál eléggé kézenfekvő meg idegesítően következetlen (hatalmas lelki törések után gyors megoldás), viszont a feszültségteremtés nagyon ott van, s mivel végig van legalább 2-3 karakter, akik lehetnek a tettesek az utolsó összetűzés elég komoly meglepetést tartogat mindenkinek.
A történet röviden: Paris Gibson éjszakai rádiós műsort vezet, múltja miatt bújdosik, kicsit sok magánéleti tragédia érte már, régi szerelmes dalokat játszik és hallgatókkal beszélget. Egyikük, egy Valentino nevű kicsit bepöccen rá, mert azt tanácsolja barátnőjének, hogy hagyja el ezért fogjul ejti a lányt és azt mondja 72 órán belül megöli. Utal rá, hogy mindez Paris lelkén fog száradni és hogy ő lesz a következő. A nő persze a rendőrséghez fordul, megindul a nyomozás, versenyfutás az idővel. Van itt ugye régi szerelem, internetes szexklub, tinik, akik szervezik ezt, régi szerelem, apa-tinifiú kapcsolat, múlt nélküli munkatárs, szexmániás fogorvos stb.
Aztán persze nagyjából a hepiend. Szórakozásnak jó volt, mint írtam.
