Íme itt van a várva várt 4. kötet, amit jól számoltam, hogy a 3. után két évvel foghatok a kezembe. Hát elolvastam és vannak fenntartásaim.
Hiába jó, meg nagyvonalú és kiválóan írja Martin a regényét, egyszerűen nem szeretem az olyan sorozatokat, amelyeknek nincs vége. Egy sorozat legyen trilóga, vagy álljon 4-5-6-7 könyvből, de legyen eleje, közepe vége. S mindez fejeződjék még be az író életében. Ne húzzák feleslegesen a rétest, felháborít, ha csak totojászás folyik és nem látom merre megy a történet, egyáltalán megy-e. Ezért hagytam abba a Káosz uránál Robert Jordan Idő kereke című regényfolyamát is. Nemrég hunyt el az író, ki tudja lesz-e annak is vége, pedig olyan jól indult.

Akárcsak a Tűz és jég dala sorozat is. Aztán a harmadik kötetnél kiderült, ez bizony nem vége semmi trilógiának, még csak alig csaptunk bele a lecsóba. Sőt, megdöbbentő dolgok történtek, Martin nem bánt kesztyűs kézzel a pozitív hősökkel. Úgy tűnt, nincs remény. Ebben a vaskos kötetben pedig szinte semmi se történik. De legalábbis nagy csaták, összecsapások nincsenek. Csak intrikák. Ki kinek húzza keresztül a számításait. S közben egyre több fejezet van ismeretlen és
újabb szereplők nevével, tulajdonságával jelezve. Akik közül megint egy csomóan mire megkedvelnéd őket, elhunynak. Aztán meg sok emberről szó
sincs. Ki tudja mi van velük, mi történik azokkal akik az előző rész végén szétszaladtak, vagy újabb vállalkozásba kezdtek, feladatot kaptak stb.

Ja és még sehol a folytatás, angolul se. Szóval bármennyire is jól ír Martin (a fent említett Jordannál mindenképp jobban bejön nekem a stílusa), s bármilyen igényes is a regénye, részletgazdag, elmehetne történelmi regénynek (csak ott kötik az ember ugye a tények, itt meg kiélheti fantáziáját) stb. ismét itt egy könyv, amit vérző szívvel hagyok abba. Majd elolvasom a végét, ha lesz neki. Úgyhogy a kilátástalanság miatt muszáj lepontoznom.

3 Stars
Oszd meg!