A fülszöveget elolvasva úgy gondoltam, ez a nekem való
könyv: alternatív történelem, ráadásul egy díjazott irodalmár tollából
Philip Roth a saját gyerekkorát írta meg, kicsit
megváltozott körülmények közé applikálva azt. Nevezetesen, hogy 1940-ben a
hezitáló amerikaiak hajlanak a béke felé, ezért aztán inkább válasszák a jobboldali,
náci barátnak titulált, de háborúmentes jövőt ígérő országos hőst, Charles A.
Lindhberget elnöknek, és nem Rooseveltet. Ezzel aztán a zsidók évezredes
paranoiája, főleg az európai hírek és a szélsőségesen jobboldal amerikai
hatalomszerzését követően kiújul. Philip szülei előtt ott a választás: bíznak a
demorkáciában, vagy inkább kivándorolnak Kanadába. De az apa második generációs
amerikai, becsületes ember révén marad hazájában, s ezzel végtelenül megkavarja
családja életét. Egy alig tízéves gyerek hirtelen felnőtt lesz, bár rengeteg
gyerekes dolgot követ el, mivel megzavarodik a hírek, a szülei, rokonai,
ismerősei viselkedése nyomán. Bátyját, az idősebb, könnyebben befolyásolható,
kamaszodó fiút elragadja a lelkesedés, ő bízik a propagandában, hogy a
zsidóknak nincs mitől félniük és rokonok révén a Lindhberg kormány programjának
lelkes népszerűsítője lesz. A nagynéni férjhez megy ahhoz a rabbihoz, aki az
elnök személyes tanácsadója, a forrófejű unokaöccs pedig Kanadába megy, hogy
Európában harcolhasson a németek ellen, s terve tragédiába torkollik.
Aztán úgy tűnik, valóra válnak a zsidó rémálmok a demokrácia
bölcsőjében is.
Végül nem teljesen az volt, ez a regény, mint amire
számítottam. Kevésbé volt pörgős a cselekmény, mint mondjuk a többi hasonló történet,
viszont jóval alaposabb (jó részletes idővonalak, életrajzok olvashatók a könyv
végén, hogy lehessen tudni, mi mi helyett történt), ezért lassabban is
olvastam. Bár a nyelvezettel tényleg nem volt probléma és a fordítás is
kiválóan sikerült. Mit nem tesz az, ha időt, energiát, pénzt fordít egy kiadó
az ilyen dolgokra. De hát egy Pulitzer díjas írónak ez alapból jár.
Nekem ez volt az első F.R. könyvem. Nagyon tetszett a stílusa, a fordítás tényleg jó, de a következőt majd eredetiben szeretném olvasni.
Esetleg, még egy kritika a könyről?
http://www.scriptorium.eoldal.hu/cikkek/konyvjelzo/a-tortenelem-tebolyult-gorcse