Aug 152006

Szabó Magda önéletrajzi ihletésű könyvei közül az Ókút korábban keletkezett, mint a Régimódi történet, sőt ez utóbbi azzal indul, hogy az Ókút kapcsán felidézett dolgok indíttatták nyomozásra szülei, főleg édesanyja története után. Az Ókút igazából Szabó Magda gyermekkoráról szól, a hatásokról amik őt érték, a szülei kapcsolatáról, nevelési elveikről. Az irónő alapfelvetése, hogy nem lett volna belőle az, aki ha nem ilyen családba születik, mint az övék volt. Írói vénával megáldott anyja és apja mellett, akik korán tanították meg az írás-olvasás művészetére, szeretetére, bár ők sose lettek főfoglalkozású irodalmárok, nem is létezett más pálya a számára. Szabó Magda gyermekként is határozott személyiség volt, mint ez a regényből kiderül. Amellett, hogy a kicsikre jellemző elhallások, elképzelések, emberekkel való találkozások reagálása gyermeki, a belőle nyert tapasztalatok már a felnőttet mutatják be az olvasónak. S természetetesen itt is csak gyönyörű mondatokat és gondolatokat lehet olvasni, mint például az időről, amivel összegzi, hogyan ébredt rá arra, hogy mi a múlt, jelen, jövő:

“Az idő átgázolt gyerek-magamon, két múlhatatlan kezében tartva a mindenséget, a jelen mellett a pusztíthatatlan múltat, és végre megértettem, hogy nem szabdalódik szakaszokra, nincs más, csak a bontatlan jelen pillanat, amely mozdíthatatlanul áll örök tengelyén, talpa alatt tárgytól, dallamtól, háztól, bármi külső jegytől függetlenül, az emberi tudatba ágyazva, és csak az emberrel együtt elpusztíthatóan a múlt, és előre forduló homlokán a jövendő.”

Oszd meg!

Write a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *